nagy póling

Hazai elterjedés
A nagy póling posztglaciális reliktumfajként maradt meg a magyar madárfaunában. Beretzk et al. (1958) négy fészkelőhelyet említ Magyarországon: a Hanságot, a Kis-Balaton és Hévíz közötti réteket, a Sárpentele és Csór közötti réteket és a Bugyi, Ócsa és Dabas-Sári közti turjános réteket. Legfontosabb hazai állományai jelenleg a Kiskunságban, azon belül a Csepeli-síkon, a Solti-síkon, a Kalocsai-Sárközben és a Turjánvidéken élnek. Kisebb számban költ a Hanságban. Korábban csak tőzeges talajú lápréteken, turjánosokban fészkelt, újabban sztyeppesedő gyepeken és szántókon is megtelepedett. Gabonavetéseken, lucernaföldeken és vetett gyepeken is találtak fészkeket vagy revírt tartó párokat. 2002-ben a kiskunsági revírek 59%-a lápréteken és turjánosokban, 31%- a sztyeppesedő gyepeken, 7%-a vetett gyepeken, 3%-a gabonavetésekben volt. Vonuláskor az Alföld és a Kisalföld területének nagyobb részén megjelenik. Észlelték az Ipoly völgyében, a Balaton és a Kis-Balaton mellett és a Dunántúli-dombság néhány más pontján is. Vonuláskor a N. a. orientalis alfaj is előfordul.

Időbeli előfordulás
Egész évben megfigyelhető. Tavaszi vonulása február közepe és április vége között zajlik. Őszi vonulása július eleje és december eleje között történik. Biztos költési adata a Madáratlasz adatbázisában nincs, a valószínű és a lehetséges fészkeléseket április és július között észlelték. Tojásos fészkeit jellemzően április eleje és május közepe között találták, de kései tojásos fészke június 2-ről is ismert. December közepe és február közepe között a kisszámú telelőállomány tartózkodik hazánkban.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Hazai populációja – a faj ritkasága ellenére – nincs felmérve pontosan. Állományát az 1930-as években csak a Hanságban 150–200, az 1980-as években országosan 50, az 1990-es években közel 100, 1995–1997 között 20–60, 2013–2018 között a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 20–70 párra becsülték. Kiskunsági állománya a revírt tartó madarak alapján 2002-ben 59 pár, 2003-ban 34 pár volt.

Természetvédelem
Hazai populációjának pontos feltérképezése fontos lenne a védelem szempontjából. Fészkelőhelyein a tavaszi vizek megőrzése szükséges. Élőhelyeinek benádasodását, elcserjésedését kaszálással és legeltetéssel meg kell akadályozni. A korai kaszálás tojásos fészkeit, fiókáit fenyegeti, ezért ezt költőhelyein legkorábban csak július 15. után lehet elkezdeni. Nyílt területek madara, fészkelőhelyén az erdősítés nem megengedhető. A tojásokat és a fiókákat veszélyeztethetik a tollas és a szőrmés predátorok, vadászható ellenségeinek a számát a sikeres fészkelés érdekében minimálisra kell szorítani. Légvezetékekkel ütközhet. Fészkelő- és vonulóhelyén a légkábelek földkábelre váltása ezeket a baleseteket teljesen felszámolja, nagyfeszültségű vezetékeknél a madáreltérítő berendezések használata az ütközések számát mérsékli.

Forrás: Pigniczki Cs. 2022. Nagy póling. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 225–226.