Ugrás a tartalomhoz

tarka nádtippan

Adatok

Magyar név: tarka nádtippan

Latin név: Calamagrostis varia

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Pázsitfűfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Poaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
Termet: 25–100 cm. Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
Középmagas (0,6–1,2 m) pázsitfű. Levelei 3–5 mm szélesek; a levél nyelvecskéje 3–5 mm hosszú kopasz. Bugás virágzatában a fajra jellemző bélyegek elsősorban a buga alapegységeiben, a füzérkékben keresendők. Eszerint: a toklászok szálkásak, a szálka a toklász alsó negyedéből ered, térdesen hajlott, a tojásdad pelyvák közül nem vagy alig áll ki (ezért a füzérkék szálkátlannak tűnhetnek). A toklász tövében álló szőrök akkorák vagy félakkorák, mint a toklász.
 
Virágzása:
július – szeptember / IX – X.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő, hegyvidéki faj. Nálunk reliktum sziklaerdők (elegyes karszterdő, sziklai bükkös, hársas-berkenyés, mészkedvelő erdei fenyves) jellemző tömegfüve, de néha mészkő- és dolomit sziklagyepekben is előfordul.
 
Előfordulása:
Közép-európai flóraelem.
Zemplén, Aggteleki-karszt, Bükk, Börzsöny, Budai-hegység, Vértes, Bakony, Keszthelyi-hegység, Balfi-dombvidék, Kőszegi-hegység.
 
Megjegyzés:
Szinte mindig jégkorszaki reliktumnövények társaságában találjuk. A pázsitfüvek első ránézésre meglehetősen egyforma társaságából néhány csenkeszfaj – mint az erdei, hegyi és óriás csenkesz (Festuca altissima, Festuca drymeia, Festuca gigantea) – mellett nemzetségbeli rokonaira hasonlít leginkább. Különösen a hasonló erdőtípusokban is megjelenő erdei nádtippannal (Calamagrostis arundinacea) keverhető össze, de e faj toklászainak szálkája a pelyvákból jól láthatóan kiáll és a toklász tövében álló szőrök 3–5-ször rövidebbek a toklásznál, levélnyelvecskéje rövidebb, szőrös.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;
 
Forrás:
Less Nándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása