Vissza az előző oldalra
Magyar név: urali bagoly
Latin név: Strix uralensis
Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)
Tágabb kategória, latin: Aves (classis)
Szűkebb kategória, magyar: Bagolyalakúak (rend)
Szűkebb kategória, latin: Strigiformes (ordo)
Fokozottan védett: igen
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1954
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Egyezmények: Bern II., CITES II., EU CITES A.
Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv I.
Hazai elterjedés Az Északi-középhegység bükköseiben, tölgyeseiben (főleg a Mátrában, Bükkben, Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karszton), jellemzően korhadt fák odvaiban költ. A megfelelő élőhelyekre kihelyezett költőládákat is elfoglalja. Költését a Bodrog mentén keményfás ligeterdőkben is megfigyelték.
Időbeli előfordulás Állandó madár. Az extrém időjárási körülményeket leszámítva egész évben tartja a revírt, a fiatal egyedekre jellemző a kóborlás. A nászidőszak decemberben kezdődik, de fiataloknál már ősszel megfigyelhető a párba állás. Korai fészkelő, februárban már tojást rak. Hazánkban a fészekalj március elején már teljes. A fiókák április-májusban repülnek ki.
A hazai fészkelőállomány nagysága Állományát az 1990-es években 50–150, 2003–2007 között 200–230, 2008–2012 között 160–260, 2013–2018 között az MME Ragadozómadárvédelmi Szakosztálya és a nemzetipark-igazgatóságok adatgyűjtése alapján 120–280 párra becsülték.
Természetvédelem Az intenzív, holtfát nem tűrő erdőgazdálkodás miatt eltűnő kettétört, kiodvasodó fák, a gallyfészkek és odúk hiánya veszélyezteti költőhelyeit. Mesterséges odúkkal telepíthető fiatal és kezelt erdőkben is.
Forrás: Mátics E. 2022. Uráli bagoly. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 395–396.
Sáv bezárása