magyar kőhúr

Adatok

Magyar név: magyar kőhúr

Latin név: Minuartia frutescens (syn.: Minuartia hirsuta)

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Szegfűfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Caryophyllaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Minuartia hirsuta (M. B.) Hand.-Mazz. subsp. frutescens (Kit.) Hand.-Mazz.

Termet: 5–15 cm Életforma: Chamaephyta

Leírása:

Alacsony, bokrosodó félcserje; kisujj vastagságú, fásodó gyöktörzzsel, melyből akár száz éven keresztül, évről-évre 5–15 cm-es hajtások fejlődnek. Szálas levelei páronként a tövükön 1–2 mm hosszúságban összenőttek egymással. A csészelevelek zöldek, keskeny hártyás szegélyűek, 5–7 erűek. A virágzat mirigyszőrös. Virágai öttagúak; a fehér szirmok a csészeleveleknél nagyobbak.

Virágzása:

május – június / VI – VII.

Élőhelye:

Mészkerülő, hegyvidéki faj. Szilikát-sziklagyepek jellemző faja, ritkábban szilikát-lejtősztyepréten is előfordul.

Előfordulása:

Pannon-kárpáti-szubendemikus flóraelem.

Zemplén, Bükk, Mátra, Börzsöny.

Megjegyzés:

A hozzá legjobban hasonlító tavaszi kőhúr (Minuartia verna) csészéje csak három erű, gyöktörzse vékony, nem fás, levelei alig összenőttek. A sziklai kőhúr (Minuartia setacea) csészéje fehér, 2 zöld csíkkal. A többi kőhúrfaj szirmai a csészeleveleknél kisebbek.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;

Forrás:

Less Nándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Felföldy Lajos in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

magyar kőhúr

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria