Szinoníma: Castalia alba (L.) Woodw. et Wood
Termet: 50–250 (–500) cm Életforma: Hydato-helophyta
Leírása:
Aljzatban rögzülő, vastag gyöktörzses, úszó hínárnövény. Hosszú nyelű, víz színén kiterülő levelei vaskosak, viaszos felszínűek, alul is zöldek. A 15–25 cm széles, kerekded-hosszúkás levéllemez mélyen bevágott vállú, majdnem ép szélű. A tőálló kocsányon fejlődő magános virág 10–15 cm széles; nappal nyílik, éjjelre becsukódik. A rendesen 4 csésze kb. akora, mint a szirom. A sok, spirálisan álló szirom keskeny-hosszúkás, tompás csúcsú, a belsők fokozatosan mennek át a porzókba. A szintén sok, spirálisan álló porzó a szirmokkal együtt a magház oldaláról ered. A belső porzók szálasak. Az ülő, pajzs alakú bibe annyi sugarú (10–22), ahány rekeszes a felső állású magház. A termés gömbös-hengeres, ripacsos.
Virágzása:
június – szeptember / (VII –) VIII – X (– XI.)
Élőhelye:
Eutróf-mezotróf, álló- vagy lassan folyó vizekben fordul elő, kb. 3 m vízmélységig. A tündérrózsahínár alkotója, de más hínártársulásokban, nádasokban, semlyékek vizében is megél.
Előfordulása:
Eurázsiai (-mediterrán) flóraelem.
Medves, Cserhát, Gödöllői-dombvidék, Gerecse, Mecsekalja, Soproni-hegység, Vasi-dombvidék, Zalai-dombvidék, Balaton, Belső-Somogy, Zselic, Szigetköz, Kis-Alföld, Dráva-sík, Sárköz, Mohácsi-sík, Mohácsi-sziget, Mezőföld, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Hortobágy, Taktaköz, Bodrogköz, Hajdúság, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík, Tiszánntúl.
Megjegyzés:
Jellegzetes, közismert növényünk. Számos fehér, vörös, sárga és kék virágszínű rokonával együtt dísznövény is. A leginkább hasonló Nymphaea candida levélvállai átfedők, legbelső porzói lándzsásak.
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;
A faj egyedének észlelése esetén a megfigyelés pár perc alatt bejelenthető a Vadonleső programunkban, melynek segítségével bárki hozzájárulhat a faj előfordulási adatainak gyűjtéséhez, előmozdítva ezzel a hosszú távú megőrzését. A program az alábbi logóra kattintva érhető el: