Szinoníma: –
Termet: 10–25 (–45) cm. Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
10–25 cm magas, általában szétterülő évelő faj. Az egész növény – de különösen a virágfejecske – sűrű, fehéres szőrzettől bozontos. Föld feletti szára legtöbbször megvan. A szár és a levélnyél általában élénkpiros. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék hosszúkás-tojásdadok (ritkán hegyesedők), 1–3 cm hosszúak. Élénksárga, kb. 1 cm nagyságú virágai tömött fejecskéket alkotnak, melyek 5–10 cm hosszú nyélen ülnek. A virágok ± ülők. A vitorla a fonákán mindig rásimuló szőrös.
Virágzása:
május közepe – június közepe / VII – VIII (– IX.)
Élőhelye:
Mészkedvelő; általában löszön és kötöttebb homoktalajokon – löszpusztagyepekben, homoki réteken, ritkán homokpusztagyepben – fordul elő.
Előfordulása:
Pontusi-balkán flóravidék.
Zemplén, Gödöllői-dombvidék, Mezőföld, Turján-vidék, Duna-Tisza köze, Hajdúság, Nyírség.
Megjegyzés:
A hasonlóan gyapjas nyúlszapukafajok (Anthyllis spp.) levelein a végálló levélke jóval nagyobb a többinél, a levélnyél mindig zöld. A szintén gyapjas csajkavirágnál (Oxytropis pilosa) a szár egyenes, felálló, a csónak csúcsa szálkaszerűen kihegyezett. Legkönnyebben a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) egyik változatával (f. caulifer) téveszthető össze. A Duna–Tisza közén élő populációk – az eddigi megfigyelések alapján –feltehetően az utóbbi fajjal alkotott hibrid egyedekből állnak.
Veszélyeztetettsége: V: 3; H: 3; CB; I;
Forrás:
Lendvai Gábor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.