Magyarország a kezdetekről aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Számos tudományos szakértő, államigazgatási szakember dolgozik azon, miképpen lehetne olyan fontos kérdésekre választ adni, hogy a természeti javak, az ökoszisztémák funkciói és szolgáltatásai hogyan válnak a javunkra, mit nyerünk belőlük, mit köszönhetünk nekik, és nem utolsó sorban, hogy milyen gazdasági értéket képviselnek, ha egyáltalán ilyen szolgáltatásoknak, a tiszta víznek, az egészséges környezetnek, a jó levegőnek, a bioperzitás és természet értékeinek – mint például a beporzást segítő állatoknak – a jó értelemben vett „áráról” lehet beszélni, vagy éppen az értékeket veszélyeztető hatásokról, mint a degradáció, vagy az inváziós fajok előtörése hogyan prognosztizálható, mik e folyamatok értékcsökkentő szerepe.

A Platform lényege, hogy az ökológusokat, társadalomtudósokat, a helyi és ősi termelési tudást ismerőket, a közgazdászokat összehozza, és regionális, illetve globális szinten olyan konszenzusos javaslatot és jelentést dolgozzon ki, amely még 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetíti az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig történő stratégiája uniós és világszinten meghatároz.

A jelenleg 123 tagállamot számláló IPBES működését egy ún. multidiszciplináris szakértői testület (MEP) segíti, amely az IPBES tudományos és szakmai funkcióit látja el. A szakértői testületnek összesen 25 tagja van, ami 5-5 képviselőt jelent a világ ENSZ régióiból.

Eastern European Region képviselői

Óriási szakmapolitikai és diplomáciai siker és egyben a magyar szakmai munka elismerése, hogy 2015. január 17-én a magyar kormány jelöltje, Dr. Pataki György közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Gazdálkodástudományi Kar kutatási igazgatója bekerült e szakértői testületbe.”