A nyolc család által lakott különleges, kicsi település házai természetes anyagokból épültek. Helyben záródó vízrendszere, napkollektorai, természetszerű gazdálkodása, lakóinak környezettudatos életmódja, 6 éve kiválóan működő, minősített erdei iskolája hiteles példát nyújt a fenntartható életmód megélésére. Gyűrűfű, a faluhalál szimbóluma, az elmúlt években élő világunk sokszínűségét is bebizonyította.
 

  A felméréshez kijelölt 1 km²-es terület az élőhelytípusok széles választékát kínálja: megtalálható benne galagonyás-vadrózsás bozót, nedves kaszálórét, sásmező egy parányi nádassal, becserjésedő löszgyep, gyertyános-kocsányos tölgyes erdő, akácos és kisebb patakparti fűzligetek.
 

Az Első Magyar Bioperzitás Nap 2006. május 19-21 között zajlott le.

A szervezést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Gyűrűfű Egyesület végezte. A mintegy 25 botanikus és zoológus résztvevő 24 munkaóra alatt 1 655 fajt gyűjtött be, melyek pontos meghatározását sokan otthon, a mikroszkóp alatt fejezték be. Az eredménytől, no meg a remek hangulattól fellelkesülve már a terepen döntés született arról, hogy a következő évben szintén Gyűrűfűn, csak néhány héttel később fognak a kutatók összegyűlni. Az időpont elcsúsztatását az tette indokolttá, hogy május végén néhány állatcsoport, így a poloskák, a kabócák és az egyenesszárnyúak (szöcskék, tücskök, sáskák) valamint a nagyobb testű bogarak csak lárvaállapotban voltak elérhetők.
 

  A 2007. évi Bioperzitás Napot ennek megfelelően június 22-24 közt szervezték meg 37 fő részvétele mellett. Az összesített fajszám ekkor már 2 000 fölé emelkedett.

Gyűrűfű varázsa és az oldott hangulatú, de mégis szakmai légkör megtette hatását és a résztvevők 2008-ra is megszavazták a folytatást, most őszi időpontra tervezve – főképp a gombák miatt. A harmadik gyűrűfűi Bioperzitás Nap megrendezésére végül október 10-12 közt került sor, ismét a negyvenet megközelítő részvételi számmal.

A három esztendőn átívelő gyűjtések eredménye egy közel 2 900 fajból álló lista, rajta számos védett vagy különösen ritka fajjal. Ezek közül mutatunk be néhány érdekességet.

  Pál-Fám Ferenc, a Kaposvári Egyetem gombakutatója találta meg a tüskés sörénygombát, mely egyike hazánk kevés számú védett kalaposgombájának. Ez a piszkosfehér, fatuskón növő faj a Vörös Lista 1 kategóriájába tartozik és eddig Magyarországon csak az Északi-középhegységből volt ismert előfordulása. Az elhalt lombos fák mennyiségének csökkenése, illetve az őserdő jellegű élőhelyek területének zsugorodása miatt erősen veszélyeztetett faj.

  Orosz András a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa két olyan kabócafajt gyűjtött be, melyeknek ez volt az első magyarországi előfordulása. Közülük a magyar névvel nem is rendelkező Balclutha rosea mediterrán elterjedésű faj, és legészakabbi előfordulását eddig Albániában jegyezték le.

  Szinetár Csaba és Kovács Péter a pókok körében szintén találtak egy olyan fajt, mely eddig csak Gyűrűfűtől délre volt ismert. Az 5-6 mm hosszú, karcsú alkatú drávai ugrópók szokatlanul világos alapszínével tűnik ki családjának kárpát-medencei képviselői közül.

  Tóth Sándor, a zirci Bakony Természettudomány Múzeum nyugalmazott igazgatója talált rá a valóban ritkaság számba menő hegyi szitakötőre. A kifejezetten nagytermetű, látványos színezetű fajt az ország néhány hegységéből ismerik csupán, és a szitakötők közül egyedül ez kapott fokozottan védett státuszt.

  Talán mindközül a legnagyobb fogást a keleti lápibagoly-lepke hozta, melyet Uherkovich Ákos pécsi entomológus fogott meg, a falu alatt húzódó patakparti égerligetben. Ez az igen ritka lepkefaj Közép-Európa keleti felétől az Urálig szórványosan megtalálható, illetve kelet felé tovább haladva, egy több ezer kilométeres szünet után az Amur vidékén bukkan fel ismét. Fokozattan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

  A Gyűrűfűt körülölelő táj éppen felépülő félben van. A falu közössége mindent megtesz annak érdekében, hogy jó állapotú, lehetőleg gyomoktól és inváziós növényektől mentes élőhelyeket tartsanak fel környezetükben. Nem véletlen talán, hogy ilyen szép számú fajbőséget sikerült lejegyezni pusztán bő 3 napnyi terepi munka után. A Gyűrűfűn kapott lendület nem lankadt, tavaly, 2009. június 26-28. között a Káli-medencében magasodó Fekete-hegyen tartották meg a soron következő Magyar Bioperzitás Napot.
 

Az eredményekről részletesen a www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm oldalon lehet olvasni.
 

A Gyűrűfűi Bioperzitás Napok támogatói: MKB-Euroleasing, Unitef – Szalamandra Kft, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Vízmű Zrt, Kaposvári Egyetem, Fővárosi Állat- és Növénykert.