narancsszínű kéneslepke (narancslepke)
Adatok
Magyar név: narancsszínű kéneslepke (narancslepke)
Latin név: Colias myrmidone
Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)
Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)
Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)
Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)
Fokozottan védett: igen
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Védetté nyilvánítás éve: 1982
Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet
Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.
További információk
Fehérlepkefélék családja (Pieridae)
Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)
A szárnyfesztávolsága 36-48 mm. A csápbunkó fokozatosan kiszélesedik. Tora erőteljes, szőrös, potrohszőrzete simább. Szárnyainak alapszíne tűzvörösbe hajló mély narancsvörös. Elülső szárnya magas, háromszögletes. Mindkét ivar hátulsó szárnya kerek, az erek szabadok, a harántér is zegzugos. A hátsó szárnyán a fekete szegélytér keskeny, finoman ívelt, a sejt végén a narancsszínű petty meglehetősen homályos. Hátulsó szárnyán a gyöngysor foltjai nagyok, lépcsőzetesen követik egymást, a szürke behintés erős, a sejtvégi petty éles, erős. Mindkét ivar hátulsó szárnyának fonákján élénk, sötét tojássárga színű, a sejtvégi, 8-as alakú petty élénk ezüstszínű.
A hím szárnyainak fekete külső szegélyterében az erek is feketék, a nőstény hátulsó szárnyán a gyöngysor majdnem teljes, az egyes foltok szögletesek. A hím fekete szegélyterének széles belső határa ívelt, csak kissé hullámos, a sejt végén ülő fekete petty közepes nagyságú. A nőstény elülső szárnyának fekete szegélye belül ívelt vagy kissé megtört, a benne helyetfoglaló pettyek nem nagyok (általában 1-2 mm átmérőjűek), a tőtér szürke. Egyes nőstények elülső szárnya krémszínű, hátulsó szárnya szürkés, fonákja olyan, mint a hímé.
Hasonló faj a sáfránylepke (Colias croceus), mely szárnyszegélyében az erek sárgák.
Közép-Európában, a Balkánon és a régi Szovjetunió délnyugati részein honos faj. Magyarországon a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén homokbuckái között fordult elő. Az utóbbi két évtizedben magyarországi állományai jelentős mértékben csökkentek, majd az utolsó, nyugati határszélen élő állománya is eltűnt pár éve.
Élőhelyei pusztafüves lejtősztyeppek és erdőssztyepprétek. Hernyójának tápnövényei csüdfű fajok (Astragalus spp.) és zanót fajok (Cytisus spp.), elsősorban a selymes zanót (Cytisus ratisbonensis) és gombos zanót (Cytisus supinus). Két nemzedékének imágója májustól júniusig valamint augusztustól szeptemberig repül, a rajzás csúcsa május végére és augusztus elejére esik.
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest. 205 pp.
www.macrolepidoptera.hu
Kép(ek) forrása:
http://www.biolib.cz/en/image/id9917/
Fajok elterjedése
Leaflet Map data © openstreetmap.org,