Ugrás a tartalomhoz

nagy rókalepke

Adatok

Magyar név: nagy rókalepke

Latin név: Nymphalis polychloros

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1993

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Tarkalepkefélék családja (Nymphalidae)
 
 
Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros, Syn.: Vanessa polychloros)
A szárnyfesztávolsága 55-65 mm. Az elülső szárnyak alakja megegyezik a c-betűs lepkéével, de a külső szegély nem annyira homorú, a hátulsó szárnyak sejtje nyitott. Szárnyainak alapszíne fakó okkerbarna, az elülső szárny felső szegélyén elhelyezkedő nagy fekete foltok és a csúcstér fekete foltja között tiszta sárga szín mutatkozik. A külső szegély fekete kerete viszonylag keskeny, második és harmadik lábpárja barna. Hátulsó szárnyának szőrzete rezesen fénylő, a szegélyek mentén apró, kék félholdak sora látható. A fonák belső fele sötét kakaószínű, a külső vöröses árnyalatú, a szegélyek simát feketés barnák. A sötét vonalkákból álló márványozottság sűrű és erős. A sejt végén apró, sárgásfehér pont foglal helyet. Hasonló faj: A vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas). Terepen nehezen lehet elkülöníteni a vörös rókalepkétől (Nymphalis xanthomelas), a határozóbélyegeket csak kifeszített, preparált példányokon lehet látni, ezért ezt hálóval be kell fogni és meghatározni.
A palearktikus faj, mely Magyarországon mindenütt előfordul. Pontomediterrán-iráni-turkesztáni faunaelem, nemorális faj. Magyarországon jelenleg csak a középhegységi erdős területeken (pl.: Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység) vannak stabil állományai. Az Észak-Alföld régióban ritkán – főként kora tavasszal – egyenként látható. Gradációs években vándorol, ilyenkor bárhol megjelenhet.
Élőhelyei üde lomboserdők. Állományai erősen ingadoznak, leginkább domb- és hegyvidéki patakvölgyekben állandó. Hernyója társasan él. Tápnövényei fűz-fajok (Salix spp.), elsősorban kecskefűz (Salix capraea) továbbá szil (Ulmus spp.), nyár (Populus spp.) és vadkörte (Pyrus spp.) fajok. Szakirodalom szerint még alma (Malus spp.), kerti csonthéjasok (Prunus spp.), berkenye (Sorbus spp.), galagonya (Crataegus spp.) és nyír (Betula spp.) fajok is. Egyetlen nemzedéke június júliusban repül, majd áttelelve március májusban.
 
Leírás forrása:
Bálint Zsolt & Gubányi András & Pitter Gábor (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 136 pp.
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest. 205 pp.
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page103.html
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása