nyaktekercs

Hazai elterjedés
Sok szempontból nem tipikus harkályféle, ez többek kö­zött élőhelyválasztására is igaz. Sokkal kevésbé kötődik zárt erdőkhöz, szereti a nyílt, füves, napos, szárazabb területeket, ahol megfelelő mennyiségű hangyát talál. Ezért elsősorban erdőszéleken, nyíltabb állományokban, fás legelőkön fordul elő, de megtalálható a folyókat kí­sérő ligeterdőkben, gyümölcsösökben, kertekben, par­kokban, temetőkben is. Mivel fészekodút nem, vagy csak nagyon ritkán váj erősen korhadt fába, ezért fontos, hogy idős, kiodvasodott faegyedeket, vagy más fajok által vésett odúkat találjon a területen. Emellett szívesen elfoglal mesterséges odvakat, vagy akár parti­fecske járataiba is beköltözhet. Az odú paraméterei fon­tosabbak számára, mint a fa faja vagy az erdő fafajössze­tétele.
Országosan elterjedt faj. A hazai állomány súlypontja a Dunántúl nyugati felén, az Északi­-középhegység (el­sősorban déli) hegylábainál, valamint az Alföld erdősült északkeleti részén található. Az előfordulási modellek pozitív összefüggést mutatnak mind fás, mind nyíltabb élőhelyekkel. Egyedsűrűségére a fás szárú növényzeten kívül pozitív hatással van a különböző mesterséges élő­helyek megléte (szőlők, akácosok, komplex agrárterüle tek, mesterséges fátlan zöldfelületek).

Időbeli előfordulás
Hazánkban márciustól szeptemberig van jelen. Évente egyszer, kivételesen kétszer költ. A költési szezon elején, márciustól májusig a párkereső egyedek nagy területeket járhatnak be. Ez az oka, hogy a felmérők nagyobb arányban regisztrálták a faj egyedeit. A tojásrakás májusban kezdődik, a kirepü­lések a nyári hónapokban zajlanak.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állománynagyságát és trendjét nehéz becsülni, mert a tavasz első felében észlelt példányok jó része még továbbvonul, a költés során pedig már sokkal rejtettebb a faj viselkedése. Állománynagyságát a múlt század vé­gén 20–25 ezer, 1999–2002 között 48– 81 ezer párra becsülték. A relatív állománysűrűség modellje alapján hazai fészkelőállománya a 2014–2018 közötti időszakban 15,7–16,4 ezer pár volt.

Speciális rész
A nyaktekercs nevét különleges védekező, illetve fenyegető viselkedéséről kapta: ha ragadozó fenyegeti vagy gyűrűzők kezében van, a nyakát tekergeti. Néha azonban csak ernyedt tartásban halottnak tetteti magát.

Természetvédelem
Fennmaradásához a gyepeken, kertekben, gyümölcsösökben és szőlőkben olyan gazdálkodásra van szükség, amely a káros bolygatás és vegyszerhasználat elkerülésével megőrzi az ott élő hangyákat. A költéshez lehetősé­get nyújt az idős, odvas gyümölcsfák meghagyása vagy műodúk kihelyezése. A kedvezőtlen csapadékviszonyok mellett mélyebbre húzódó hangyák miatt a klímaváltozás kedvezőtlen hatással járhat a fajra nézve.

Forrás: Gorman G., Komlós M., Ónodi G. & Schmidt A. 2022. Nyaktekercs. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 416–418.