Miller-vízicickány

Adatok

Magyar név: Miller-vízicickány

Latin név: Neomys anomalus

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Cickányalakúak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Soricomorpha (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1964

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern III.

További információk

Testhossz: 7-8 cm, farokhossz: 4,5-6 cm, testtömeg: 8-15 g

Hazai elterjedés

Kevésbé kötődik a vízhez, mint a közönséges vízicickány, így az időszakos vízborítású területek mentén is általánosan előfordulhat. Hazánkban kevéssé kutatott faj, így elterjedési térképe inkább a kutatottságot tükrözi. Valószínűleg hazánk minden táján előkerülhet.

Élőhely

A faj általában az eutróf vizek, kisebb patakok, tavak parti régióját lakja. Élőhelyválasztása nagymértékben függ a konkurens közönséges vízicikány helyi elterjedésétől. A vetélytársához képest kevésbé jól úszik, így a Miller-vízicickány a patakok és gyorsabb áramlású vizek partjait kevésbé lakja. A középhegységekben a faj a magasabb régiókat részesíti előnyben, síkvidéken viszont a kisebb vizeket és mocsarakat lakja, a nagyobb patakokat és a patakok szélesebb szakaszait a közönséges vízicickány foglalja el. A nedves mocsárréteken is közönséges.

Életmód

Dél-, illetve Délkelet-Európában, ahol száraz meleg nyarak uralkodnak, a kisebb vizek kiszáradása is bekövetkezhet, és a faj kevesebb part menti élőhelyhez jut. Ilyenkor kedvezőbb élőhely után néz. A vándorlás nem csak aszályos években következhet be, hanem a konkurens, nála jóval agresszívebb közönséges vízicickány elszaporodásakor is, ugyanis e faj nem tűri a másik jelenlétét. A Miller-vízicickány zavarásra érzékeny faj, a stresszhatásokat nem jól tűri. Hasonlóan a többi cickányfajhoz, a populációt alacsony tavaszi létszám jellemzi, majd az egyedek sűrűsége egészen kora őszig növekszik. Téli álmot nem alszik.

Természetvédelmi megítélés

Európában leginkább a nedves területek visszaszorulását, a lecsapolásokat, a csatornák partjának kiépítését tartják a legfőbb veszélyeztető oknak.

Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszerében a Miller-vízicickány a legveszélyeztetettebb szárazföldi fajok között szerepel. Nem ismeretes, hogy kedvező élőhelyi feltételek mellett milyen sűrűségű állomány képes fennmaradni. A faj megmentése az élőhelyek természetes, vagy természetközeli állapotának fenntartásával biztosítható. A faj meg irányuló természetvédelmi intézkedéseknek a vizes élőhelyek természetes állapotának fenntartását kell megcéloznia.

Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9

Miller-vízicickány

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria