Ugrás a tartalomhoz
Főoldal
Search for:
Hírek
Intézményrendszer
Természetvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság
Nemzeti park igazgatóságok
Természetvédelmi Őrszolgálatok
Kormányhivatalok
Önkormányzatok, jegyzők
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Tevékenységi körök
Fajok és élőhelyük védelme
Földtudományi természetvédelem
Hazai génmegőrzés
Inváziós fajok elleni védekezés
Jogi védettség biztosítása
Környezeti nevelés
Magyarország GMO-mentes stratégiája
Natura 2000 hálózat
Nemzetközi egyezmények és együttműködések
Nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatás
Tájvédelem
Természetközeli gazdálkodás
Természetvédelmi bemutatás, ökoturizmus
Természetvédelmi fejlesztések
Természetvédelmi monitorozás, Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
Természetvédelmi őrzés
Természetvédelmi pályázatok, projektek
Természetvédelmi vagyonkezelés
Térségi együttműködések
Veszélyeztetett vadon élő fajok fenntartható kereskedelme (CITES)
Vizsgák szervezése
Tematikus keresők
Védett természeti területek
Hrsz-kereső
Védett fajok
Országos Barlangnyilvántartás
Barlang bibliográfiai adatbázis
Interaktív természetvédelmi térkép
Natura 2000 területek
Természetvédelmi bemutatás
Természetvédelmi és tájvédelmi szakértő
Táji és természeti örökségünk
Védett természeti területek
Védett természeti értékek
Egyéb, táji és természeti örökségünk megőrzését elősegítő (területi) kategóriák
Természetvédelem az EU-ban
Natura 2000 hálózat
LIFE program
Egyezmények, együttműködések
Természetvédelmi elismerések
Pro Natura
A Természetvédelem Nagykövete
Dokumentumtár
Dokumentumok
Főmenüpont minta
Almenü csempebokorral
Mit tehet Ön a természetért?
A vadon etikettje
Sérült állatokhoz útmutató
Természetbarát otthon
Önkéntes programok
Dokumentumtár
Védett fajok
Vissza az előző oldalra
Adatok
További információk
Testhossz: 6,2-7,1 cm, alkarhossz: 5,3-6,1 cm, testtömeg: 18-35 g
Hazai elterjedés
Inkább Kelet-Magyarországon gyakoribb faj, de a Dunántúlon is előfordul. Kevés tiszta kolóniáját ismerjük, általában közönséges denevérekkel keverednek, ezért pontos elterjedése kérdéses. Hegyvidéki területeken mindenütt sikerült kimutatni, de az Alföld északi részén is előfordul.
Élőhely
Búvóhelye nyáron templomok, kastélyok nagyobb padlásán, templomtornyokban van. Legnagyobb kolóniái néhány száz példányból állnak. Nyáron a földalatti búvóhelyeken ritka, többnyire csak magányos egyedeivel találkozhatunk. Táplálkozóhelye ligetes, fás területeken, parkokban, extenzív gyümölcsösökben, fás legelőkön van. Télen barlangokban, vagy bányákban alussza téli álmát, olyan szakaszokon, ahol a hőmérséklet 6-9oC között van. A gyűrűzési adatok szerint a hazai populáció egy része a szomszédos országokban telel, északon a Kassa környéki bányákban vagy a Szlovák-karszt barlangjaiban.
Életmód
Néhány száz példányos kolóniákat alkot, de gyakorta közönséges denevér kolóniákhoz csapódva, annál jóval nagyobb tömegben is összegyűlhet. Résekbe, hasadékokba húzódva alusszák téli álmukat, gyakran a közönséges denevérekkel együtt. Európában nagyon kevés egyedét gyűrűzték eddig, de hazánkban Topál György az 1950-es években tömegesen jelölte a faj egyedeit. Ennek köszönhetően Magyarországról ismert a legtöbb visszafogási adat. A síkvidéken lévő templomokban élő kolóniái a mészkőhegységek barlangjaiba vonulnak telelni, de szlovák, osztrák és horvát kapcsolatot is sikerült kimutatni. Európában az eddig regisztrált legnagyobb megtett távolság 488 km volt.
Természetvédelmi megítélés
Európa számos helyén csökkent az állománya. Ahol a közönséges denevérrel együtt fordul elő, pontos állományváltozását nehéz megállapítani.
Hazánkban állományváltozásáról nincs információ, az épületekben az átépítések, felújítások és a berepülő-nyílások lezárása veszélyezteti. Barlangjainkból a tömegturizmus kiszorítja, illetve teleléskor a barlangászat is zavarja. Bányákban megtelepedő kolóniáit a bejáratok berobbantása, illetve betömedékelése veszélyezteti. Védelme érdekében a barlangok téli látogatásának megtiltása, padlásokon pedig a megfelelős sötét, és a berepülő nyílások biztosítása szükséges.
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
Fajok elterjedése
Galéria
Sáv bezárása
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
Adatkezelési tájékoztató