Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

hegyesorrú denevér

Adatok

Magyar név: hegyesorrú denevér

Latin név: Myotis blythii

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
 
Testhossz: 6,2-7,1 cm, alkarhossz: 5,3-6,1 cm, testtömeg: 18-35 g
  
Hazai elterjedés
Inkább Kelet-Magyarországon gyakoribb faj, de a Dunántúlon is előfordul. Kevés tiszta kolóniáját ismerjük, általában közönséges denevérekkel keverednek, ezért pontos elterjedése kérdéses. Hegyvidéki területeken mindenütt sikerült kimutatni, de az Alföld északi részén is előfordul.
 
Élőhely
Búvóhelye nyáron templomok, kastélyok nagyobb padlásán, templomtornyokban van. Legnagyobb kolóniái néhány száz példányból állnak. Nyáron a földalatti búvóhelyeken ritka, többnyire csak magányos egyedeivel találkozhatunk. Táplálkozóhelye ligetes, fás területeken, parkokban, extenzív gyümölcsösökben, fás legelőkön van. Télen barlangokban, vagy bányákban alussza téli álmát, olyan szakaszokon, ahol a hőmérséklet 6-9oC között van. A gyűrűzési adatok szerint a hazai populáció egy része a szomszédos országokban telel, északon a Kassa környéki bányákban vagy a Szlovák-karszt barlangjaiban.
 
Életmód
Néhány száz példányos kolóniákat alkot, de gyakorta közönséges denevér kolóniákhoz csapódva, annál jóval nagyobb tömegben is összegyűlhet. Résekbe, hasadékokba húzódva alusszák téli álmukat, gyakran a közönséges denevérekkel együtt. Európában nagyon kevés egyedét gyűrűzték eddig, de hazánkban Topál György az 1950-es években tömegesen jelölte a faj egyedeit. Ennek köszönhetően Magyarországról ismert a legtöbb visszafogási adat. A síkvidéken lévő templomokban élő kolóniái a mészkőhegységek barlangjaiba vonulnak telelni, de szlovák, osztrák és horvát kapcsolatot is sikerült kimutatni. Európában az eddig regisztrált legnagyobb megtett távolság 488 km volt.
 
Természetvédelmi megítélés
Európa számos helyén csökkent az állománya. Ahol a közönséges denevérrel együtt fordul elő, pontos állományváltozását nehéz megállapítani.
Hazánkban állományváltozásáról nincs információ, az épületekben az átépítések, felújítások és a berepülő-nyílások lezárása veszélyezteti. Barlangjainkból a tömegturizmus kiszorítja, illetve teleléskor a barlangászat is zavarja. Bányákban megtelepedő kolóniáit a bejáratok berobbantása, illetve betömedékelése veszélyezteti. Védelme érdekében a barlangok téli látogatásának megtiltása, padlásokon pedig a megfelelős sötét, és a berepülő nyílások biztosítása szükséges.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása