Ugrás a tartalomhoz

rőt koraidenevér

Adatok

Magyar név: rőt koraidenevér

Latin név: Nyctalus noctula

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 25 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

Testhossz: 6,0-8,2 cm, alkarhossz: 4,8-5,8 cm, testtömeg: 1,5-40 g
  
Hazai elterjedés
A rőt koraidenevér hazánk leggyakoribb denevérfaja. Talán nincs is olyan tája Magyarországnak, ahol ne lenne közönséges. A nagyvárosokban, kis településeken és erdősült területeken mindenütt megtalálható. A legjobban urbanizálódott, legalkalmazkodóképesebb denevérfaj.
 
Élőhely
A búvóhelye nyári időszakban fák odvaiban, kéregrepedések alatt van. Tömeges az előfordulása panel technológiával épített lakótelepeken. Nagyon ritkán templomtornyok tetőzetének réseiben is megbújik. Legnagyobb kolóniáját –melynek egyedszáma megközelítette a 900-at- Miskolcon számolták egy épület tetőszerkezetében. Télen szintén faodvakban és panelhasadékokban telel, de öreg nagyvárosi épületek bontásakor is gyakorta előkerül. Barlangokba nem megy. Táplálkozó helye erdők és tavak fölött, tisztásokon, futball-pályákon, szeméttelepek fölött, utcai lámpák körül, lakott területeken, legelőkön van. Szinte csak a nagy, intenzíven művelt mezőgazdasági táblák azok, ahol nem számíthatunk megjelenésére.
 
Életmód
Igazi erdőlakó denevérfaj, azonban Közép-Európában egyedülálló módon a nagyvárosokban is megtelepedett. A volt szocialista országokra jellemző házgyárak paneltermékeit az építkezés során sokszor nem szigetelték megfelelően az illesztések mentén, illetve a szigetelő gumi félrecsúszása révén olyan nyílások találhatók köztük, amely lehetőséget nyújt a denevéreknek, hogy bejussanak a panel belsejében lévő üregbe. Általában az épületek felső részét részesítik előnyben a denevérek. Tíz emeletes épület esetében a 8-10. emeleten, míg a két emeletes épületeknél, a legfelső szinten telepednek meg. Mindössze 2 cm-es rés is elegendő a bejutásukhoz. Egy hasadékban 15-30 denevér telepedik meg átlagosan. Több közeli hasadékban tartózkodó denevérek alkotnak egy kolóniát. Ez azt jelenti, hogy naponta változik egy adott résben pihenő állatok száma, ugyanis rendszeresen változtatják szálláshelyüket. A nyári szállása eredetileg faodvakban van, melyeket döntően harkályok vájnak. A panel épületekben nem csak a nyári időszakban fordulnak elő, hanem át is telelhetnek ezeken a helyeken. A téli álmát sokszor megszakítja, ugyanis ha kissé felmelegszik a levegő, a denevérek kirepülnek és vadásznak is. Még a leghidegebb időszakban is hallani cincogásukat a búvóhelyükről. A téli álom novembertől kezdődik és márciusig tart. Meglehetősen súlyos testű denevérek, ezért a földről csak nehezen szállnak fel. Előfordul, hogy egy merész manőverkor a vízbe esnek. Ilyenkor képesek kiúszni a partra. A koraidenevéreket kifejezetten vándorló fajnak tartják. Az eddig távolsági rekordja Európában 1546 kilométer volt. A vonulás során gyakran repülő csapatait is meg lehet figyelni. Gyors röptűek, sebességük elérheti a 50 km/h-t. Repülés közben folyamatosan hallatja a 20 kHz magasságú ciccegés-szerű hangját.
 
Természetvédelmi megítélés
A rőt koraidenevér egész Európában a legközönségesebb faj, állománya általában nem veszélyeztetett. Hazánkban a favágás jelenti a legfőbb veszélyt a kolóniák számára. A faodvakban telelő denevérek a földre dőlő fatörzsből kihullnak, és a hóban átnedvesedve elpusztulnak a dermedt állatok. Komoly problémát jelent a lakótelepek panel épületeinek szigetelése. Ennek során a bebúvónyílásokat eltömik. Rosszabb esetben a denevérek nem csak a búvóhelyüket veszítik el, hanem el is pusztulnak, mivel bent rekednek. Gyakori a konfliktus a lakók és a denevérek közt, mivel az állatok nagyon hangosan cincognak, az ürülékükkel bepiszkítják a párkányt, berepülhetnek a szobába. Sokan babonásan félnek a berepülő denevértől, hogy a hajukba ragad. Ezek az esetek felgyorsítják a panelek leszigetelését. A szigetelések megkezdése előtt elengedhetetlen lenne az állatok kiüldözése a búvóhelyükről. A hazai állomány aktív védelmet nem igényel, de a tapasztalatok szerint mesterséges odúkkal a legkönnyebben telepíthető faj.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása