Ugrás a tartalomhoz

csalitjáró pocok

Adatok

Magyar név: csalitjáró pocok

Latin név: Microtus agrestis

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Rágcsálók (rend)

Szűkebb kategória, latin: Rodentia (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 25 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1974

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

 
Testhossz: 10-13 cm, farokhossz: 2,8-3,5 cm, testtömeg: 20-45 g
 
 
Hazai elterjedés
Legtöbb megkerülési adata a Dél-Dunántúlról származik, így ez a tájegység a faj legfontosabb hazai előfordulási területe, de előfordul a Balatontól északra és a Zemplénben is. A faj állítólag az ország keleti területéről, a Hernád-völgy mentén és Debrecen környékén is előkerült, azonban ezek az adatok bizonyításra szorulnak.
 
Élőhely
Nedves és dús növényzetű területek, mint mocsárrétek, láprétek, patakpartok, erdőkultúrák tarvágásai, valamint a nedvesebb és nem legeltetett mezők, rétek a legfontosabb élőhelyei. Elterjedési területének déli szegélye mentén szorosabban kötődik nedves területekhez, mint Közép-Európában. Európa délebbi területein (így hazánkban is) jégkorszaki maradványfajnak tekinthető, amit alacsony hőmérsékletigénye is jelez, így itt a nedves élőhelyek biztosítanak számára megfelelő mikroklímát.
 
Életmód
Szárazabb élőhelyeken földalatti járatokat épít, melyeket föld feletti ösvények kötnek össze egymással. A nedves területeken gyakran a gyökerek alatt, virágokon vagy fűcsomókon az egyedek fűből kör alakú fészket építenek. A fészekből az elhalt növényzeten át, járatok indulnak, amelyek több ponton kamrákká vagy latrinává bővülnek. A csalitjáró pocok a táplálékkínálatnak és az időjárásviszonyoknak megfelelően nappal és éjszaka tevékenykedik. Területhatárait gyakran ürülékkupacokkal és jellegzetes, megrágott fűszálakkal jelöli. A vegetáció időbeli változásának következtében versengés alakul ki a populáció egyedei között, amit “nyári táplálkozási krízis”-nek nevezünk. Ez súlyos demográfiai hatásokban nyilvánul meg. Mindez arra utal, hogy a versengés fontos szerepet játszik a csalitjáró pocok populációdinamikájában és közösségi viselkedésében.
 
Természetvédelmi megítélés
A dunántúli állomány nem veszélyeztetett. Mivel a faj jól terjed lineáris élőhelyek mentén, az utak, főként a szélesebb autópályák okozta élőhely-feldarabolódás negatív hatása a zöldfolyosós átjárók alkalmazásával csökkenthető.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása