cigányréce

Hazai elterjedés
Vízinövényzetben gazdag halastavak, víztározók, mocsarak, morotvák, mélyebb vízállások fészkelője. Legjelentősebb költőállományai a Dél-Dunántúlon (különösen Somogyban), a Hortobágyon, a Kis-Sárréten és a Dél-Alföldön találhatók, de a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Duna-Tisza közén is fészkel.
Az 1950-es években és 1976–1982 között vonulása ősszel és tavasszal a Dunántúlhoz (Kis-Balaton, Rétszilasi-halastavak) volt köthető, az Alföldön csak ősszel mutatkozott nagyobb számban. Az elmúlt két évtizedben az őszi vonulás során enyhe alföldi, míg tavasszal előbb (március) dunántúli, majd (április) alföldi (Biharugrai- és Begécsi-halastavak, Hortobágy) súlyponteltolódás mutatkozott vonulásában, a halastavak kiemelkedő szerepével, de az őszi vonulás a dél-balatoni halastavakon is jelentős, akár 100 közeli egyed is tartózkodhat egy-egy helyen (pl. Irmapusztai-halastavak).

Időbeli előfordulás
Közép-európai költőhelyeiket március közepe és április eleje között érik el. Hazánkban a legtöbb fészekalja május közepe és június vége között válik teljessé. Ezután már csak sarjúköltése található. A vonulás dinamikájára egy erősebb szeptemberi, valamint egy kisebb áprilisi maximum a jellemző. Az utóbbi időszakban kis számban áttelelt.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1980-as évek végén 1200–1600, az 1990-es években 500–600, 1997–2002 között 550–1000, 2000–2012 között 800–1500, a nemzetipark-igazgatóságok 2013–2018 közötti felmérései alapján 800–1500 párra becsülték.

Természetvédelem
A faj a sekély, mozaikos növényzetű tavakhoz ragaszkodik, ezért érzékenyen reagál az élőhelyek változásaira. Veszélyezteti a növényzet megváltozása, túllegeltetése, a vízviszonyok (mennyiség, áramlás) megváltozása, a tőzegbányászat, eutrofizáció, vízügyi beruházások, halászat és horgászat miatti zavarás, vadászat stb. A költő- és telelőterületeken tapasztalható szárazodás veszteségek forrása, ezért elsődleges az élőhelyek védelme és létesítése. Európai szintű és hazai fajvédelmi tervek foglalják össze a fennmaradásához szükséges legfontosabb intézkedéseket.

Forrás: Faragó S. 2022. Cigányréce. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 113–114.