vörös kánya

Hazai előfordulás
Az 1960-as években még rendszeres fészkelő volt a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, de ezt követően kipusztult. Visszatelepülése 1990-ben Baranya megyében kezdődött, majd megjelent a Kisalföldön, a Duna alsó szakaszán, a Rába mentén és legújabban már Somogy megyében is. Úgy tűnik, hogy a nálunk fészkelők itt is telelnek, sőt egyre több Csehországban vagy Ausztriában jeladóval felszerelt madár tartózkodik a téli hónapokban a Kárpát-medencében.

Időbeli előfordulás
A fészkelőpárok – vagy azok egy része – egész évben a revírjükön vagy annak környékén tartózkodnak. Sajátos szokása, hogy egy-egy alkalmas éjszakázóhelyen akár több száz madár is összegyűlhet. Nálunk néhány tucatnyi madár által alkotott éjszakázóközössége ismert. A vonuló vagy kóborló öreg madarak március közepén, végén jelennek meg a fészkük környékén és október közepén, végén hagyják el a területet. A tőlünk nyugatabbra fekvő országok állományainak látványos emelkedése miatt egyre rendszeresebben és egyre gyakrabban figyelhető meg Magyarországon is. A téli időszakban az ország bármely pontján felbukkanhat egy vagy több példánya.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 0–2, 2003– 2007 között 4–10 párra becsülték. 2011–2016 között 8–12 pár, 2017-ben 12 pár, 2018-ban 15 pár, 2019-ben 18 pár, 2020-ban már 25 pár költését bizonyították.

Természetvédelem
A védelem és a növekvő állománynagyság ellenére továbbra is veszélyezteti az illegális mérgezés, a lelövés, az áramütés és a szélerőművekkel való ütközés. A Zöld-foki-szigeteken élő alfajának kihalásában jelentős szerepe volt az emberi tevékenységnek. Fészkei körül az erdőgazdasági tevékenység térbeli és időbeli korlátozása szükséges a költés sikerességének biztosítása érdekében. Gondoskodni kell a mérgezések minden módon való visszaszorításáról és a fészkelőhelyek körzetében a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak szigeteléséről is.

Forrás: Bank L. & Haraszthy L. 2022. Vörös kánya. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 377–378.