Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

csíkos szöcskeegér*

Adatok

Magyar név: csíkos szöcskeegér*

Latin név: Sicista subtilis

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Rágcsálók (rend)

Szűkebb kategória, latin: Rodentia (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1964

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

*: Beleértve a Sicista trizona (magyar szöcskeegér) néven ismert taxont is.

 
Testhossz: 5-7 cm, farokhossz: 8-10 cm, testtömeg: 5-12 g
 
Hazai elterjedése
A gazdag késő-negyedidőszaki erdőssztyep-fauna maradványfaja. Hazánkban jelenleg csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetből ismert, itt az állandóan előkerülő, ritka fajok közé sorolható. A tájvédelmi körzet központjában lévő néhány lelőhelyen havi gyakorisággal előkerül bagolyköpetből, miközben a perifériákon alkalmi az előfordulása. 2006-ban, 70 év után, ugyanitt sikerült megfogni az első élő példányokat is.
 
Élőhely
A Borsodi-Mezőségen elhagyott házak helyén nőtt útszéli bogáncsos gyomtársulásból került elő. Ausztriában homokpusztagyepeken és pannon sztyepréten találták meg. A Vajdaságban található Deliblát területén, a természetes élőhelyeken kívül gyümölcsöskertben és borvidékek házai között is előkerült.
 
Életmód
Téli álmot alszik. Aktivitási idejére két osztrák adat alapján következtethetünk: legkorábban május 2-án, legkésőbb október 15-én fogták. Máshol egy alkalommal –február 5-én- gyűjtötték téli álmot alvó egyedét. A Borsodi-Mezőségben legkorábban áprilisban, legkésőbb szeptemberben, leggyakrabban júliusban képződött köpetekben volt megtalálható. Többnyire éjszakai életmódú állat, de nappal is sikerült már csapdával megfogni. Saját járatot feltehetően nem épít, más kisemlősök üregeibe költözik be.
 
Természetvédelmi megítélés
A S. subtilis trizona alfaj elterjedése a Kárpát-medence síkságaira korlátozódik, mely határainkon kívül napjainkban is előfordulhat bánáti, valamint bácskai területeken. A Vajdaságból utoljára 1983-ban közöltek adatot, a Bécsi-medencéből pedig kipusztult. Hazánk legkevésbé ismert és egyik legritkább kisemlőse. Országos szinten veszélyeztetett, a kihalás közvetlen közelébe került. A borsodi állomány sérülékeny, véletlenszerű hatások által veszélyeztetett. Megőrzésének lehetőségeit és a veszélyeztető tényezőket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által jóváhagyott fajmegőrzési program foglalja össze, amely többek között javasolja a borsodi élőhely fokozottan védetté nyilvánítását, és egy Borsodi Szöcskeegér Rezervátum létrehozását. A faj alkalmazkodóképességére utalhat, hogy jelenlegi élőhelye a Borsodi-mezőségen bogáncsos gyomvegetációban található.
A csíkos szöcskeegér megőrzése nemzetközileg is fontos feladata a hazai természetvédelemnek.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása