Ugrás a tartalomhoz

hóvirág (kikeleti hóvirág)

Adatok

Magyar név: hóvirág (kikeleti hóvirág)

Latin név: Galanthus nivalis

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Amarilliszfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Amaryllidaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 7. melléklet

Egyezmények: CITES II., EU CITES B.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv V.

További információk

Szinoníma:
 
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae).
 
Termet: 10-20 cm
 
Életforma: Geophyton
 
Leírása: A levele 5-9(-15) mm széles, a tőkocsány általában egy virágú. A fehér színű virága bókoló, három külső, hosszabb és három belső, rövidebb lepellevélből áll. A külső lepel 15-25 mm hosszú, 4-8 mm széles, a belső a csúcsán mélyen kicsípett. Lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére. Májusban már termést érlel. A magok olajos függelékét a hangyák kedvelik, ezért előszeretettel gyűjtik és hurcolják el azokat, segítve ezzel a hóvirág terjedését. A hóvirág termésérlelés után visszahúzódik, majd a következő évben a hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével hajt ki újra.
Összetéveszthetőség: A hóvirág jellegzetes megjelenésű, ám az egy családba tartozó tavaszi tőzikével (Leucojum vernum) esetlegesen összekeverhető. A tavaszi tőzike lepellevelei közel egyforma méretűek, harang alakban összehajlók és csúcsuk zöldessárga vagy sárga.
 
Virágzása: II-IV.
 
Élőhelye: Üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben.
 
Előfordulása: A Magyar középhegységben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványosan fordul elő.
 
A faj egyedének észlelése esetén a megfigyelés pár perc alatt bejelenthető a Vadonleső programunkban, melynek segítségével bárki hozzájárulhat a faj előfordulási adatainak gyűjtéséhez, előmozdítva ezzel a hosszú távú megőrzését. A program az alábbi logóra kattintva érhető el:
 
 
 
Megjegyzés:
Fontos tudnunk, hogy hagymája és föld feletti részei nem ehetőek. A hagymájában termelődő anyag mérgező, ám a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását.
Tudományos neve a görög gala (tej), anthos (virág) szavak összevonásából származik.
A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is sérülnek.
A hóvirág kereskedelemben kapható, hazánkban nem őshonos rokonaival és kerti változataival parkokban és kertekben is találkozhatunk.
A Vadonlesőben a faj természetes élőhelyén való elterjedéséről szeretnénk információt gyűjteni.
 
Forrás:
Mesterházy Attila és Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása