tarkahúsú érdestinóru

Adatok

Magyar név: tarkahúsú érdestinóru

Latin név: Leccinum variicolor

Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs)

Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Tinórufélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Boletaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Rövid jellemzés:

A nedves láperdőkben, nyír alatt növő faj, feketésbarna, de vilá¬gos foltokkal tarkított kalapja megvágva belül rózsásodik, és szürkén korpázott tönk¬jének töve, valamint húsa kékesen színeződik.

Leírás:

A kalap 3–10 cm átmérőjű, domború, majd kiterülő és ellaposodó, fel¬színe fiatalon hamvas, később lecsupaszodó, színe feketésbarna, sötétbarna, jellem¬zően világosabb (fehéres, szürkésbarnás) foltokkal tarkított. A csöves rész szűk pó¬rusú, a tönknél felkanyarodó, fehéres, krémszínű, nyomásra fiatalon rózsásodó, idősen húsbarnás. Tönkje 8–16 × 1,5–2,5 cm, hengeres, karcsú, nyúlánk, fehéres színű, felszíne szürkés vagy feketés korpákkal díszített, nyomásra eltérő mértékben kékeszöldre színeződik. A tövénél feltűnően kékesen foltosodó. Húsa fehér, vágás¬ra a kalapban és a tönk csúcsában gyorsan rózsásvörösre változik, a tönk tövében kékeszölden foltosodó. Szaga nem jellegzetes, íze enyhe.

Fogyaszthatóság:

Ehető, de ritkasága miatt jelentéktelen.

Életmód:

Obligát nyírmikorrhizás gombafaj.

Élőhely:

Elsősorban tőzegmohás lápokban, láperdőkben, de savanyú talajú, üde termőhelyeken is előfordulhat, kizárólag nyírek (Betula spp.) alatt.

Összetéveszthetőség:

A nyárfa érdestinóru (Leccinum duriusculum) karcsúbb példányai hasonlíthatnak rá, mivel szintén kékülő a tönk töve, de ennek húsa a vö¬rösödés után megszürkülő, feketedő és csak nyárfák (Populus spp.) alatt fordul elő. A barna érdestinóru (L. scabrum) sötétebb formáival is összetéveszthető, de ennek tönkje sehol nem kékül.

Földrajzi elterjedés:

Észak-Amerikában, Távol-Keleten és Európában ismert faj. Észak-Európában eléggé gyakori, dél felé haladva egyre ritkább és előfordulása a tőzegmohalápokra korlátozódik (KRIEGLSTEINER 2000b).

Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten:

A nedves élőhelyek álta¬lános kiszáradása miatt veszélyeztetett faj (KRIEGLSTEINER 2000b). Az érzékeny nedves élőhelyeken, így a tőzegmohalápokon a gombagyűjtés tilos!

Rövid jellemzés:

Közepes vagy nagy termetű tejelőgomba, száraz, nemezes kalap¬felülettel, húsbarnás, húsokkeres színnel. Tejnedve vízszerű, nem csípős. Száradva feltűnő Maggi fűszerre emlékeztető szagú. Savanyú talajú, üde fenyvesekben vagy tőzegmohalápokon, nyír alatt fordul elő.

Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)

tarkahúsú érdestinóru

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria