Rövid jellemzés:
A gyakran tölcséresedő kalapja világos sárgás-okkeres színű, finoman pikkelyezett. Rövid, többnyire központi helyzetű, nemezes, szálas tönkjére a likacsos termőréteg pórusai lefutnak. Korhadó faanyagon vagy a talajban fejlődő álszkleróciumon (gombakő) fejleszti termőtestét.
Leírás:
A kalap 5–15 cm átmérőjű, kiterülő, kör alakú vagy féloldalas, középen tölcséresedő, felszíne körkörösen pikkelyes, melyek a közepén odanyomottak, a kalap széle felé felállók, pereme pillásan szőrös. Színe sárgás, okkerbarnás, a pikkelyek sötétebbek. Termőrétege likacsos, a tönkre kissé lefutó, a pórusok kitágulók, sokszögletűek, színük fiatalon fehéres-krémszínű, később krémokker. Tönkje 3–8 × 0,5–1,5 cm, hengeres, a töve felé elvékonyodó, legtöbbször központi helyzetű, ritkán oldalt álló, felülete nemezes, színe fehéres, okkeres, rozsdasárgás. Húsa fiatalon puha, később szívós, vastag, fehéres színű. Szaga és íze kellemes.
Fogyaszthatóság:
Fiatalon ehető.
Életmód:
Lignikol szaprobionta. Fehérkorhasztó.
Élőhely:
Három ökológiai típusa van: többnyire fatuskón vagy föld feletti ágakon fejlődik, néha a talajban levő faanyaghoz, vastag rhizomorfa jellegű micéliummal kapcsolódik, illetve a talajban levő nagy, fekete álszkleróciumból ún. gombakőből nő ki. Védett meleg és világos erdőkben, különösen ligeterdőkben, gyertyános-tölgyesekben, elegyes bükkösökben, nedves és jó tápanyag-ellátottságú talajokon terem. Közép-Európában túlnyomórészt bükkön (Fagus sylvatica), és tölgyeken (Quercus spp.) található, májustól októberig.
Összetéveszthetőség:
Az olaszgomba nagyon hasonlít a pisztricgombára (Polyporus squamosus), de ez nagyobb termetű, mindig sötéten pikkelyes kalapfelületű, a tönk töve feketés színű és mindig fatuskón nő, sohasem álszkleróciumból fejlődik ki. A sugaras likacsosgombával (Polyporus alveolaris) is össze lehet téveszteni, de ez kisebb termetű, likacsai igen tágak, megnyúltak és jellegzetesen lehullott ágdarabokon fordul elő.
Földrajzi elterjedés:
Elterjedt egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában (BREITENBACH és KRÄNZLIN 1986). Álszklerócium-képzése azonban nem mindenütt ismert. Az álszklerócium-képződést klimatikus és exogén tényezők váltják ki. A mediterrán országokban jobban adottak a külső feltételek, mint az óceáni, kontinentális és hideg területeken.
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten:
Egyik ok a megfelelő mennyiségű és minőségű holt faanyag csökkenése az erdőgazdálkodás miatt. Másik ok, a gyakoribb, szintén ehető pisztricgombával (Polyporus squamosus) való összetéveszthetőség.
Rövid jellemzés:
A gomba kalapja vörösesbarna színű, felülete nemezes, bársonyos. Termőrétege a tönkre lefutó, feltűnő aranysárga színű, jellegzetesen lemezes szerkezetű, gyakran kereszterekkel összekötött (anasztomizáló).
Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)