Ugrás a tartalomhoz

magyar bodrány

Adatok

Magyar név: magyar bodrány

Latin név: Xanthoparmelia pulvinaris (Xanthoparmelia pseudohungarica)

Tágabb kategória, magyar: Tömlősgombák (törzs) - zuzmók

Tágabb kategória, latin: Ascomycota (phylum) - lichenes

Szűkebb kategória, magyar: Parmeliaceae (család)

Szűkebb kategória, latin: Parmeliaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Jellemzés:
A telep piszkos sárgászöld színű, a talajra lazán rányomott vagy ráfekvő, 3–8 cm átmérőjű különálló párnácskákat képez. Lebenyei ± egyenesek (szublineárisak), 1–3 mm szélesek, a lebenyvégek meglehetősen rövidek, szabálytalanul elágazóak és erősen szabdaltak, aláhajlók, különállóak vagy zsindelyszerű¬en elhelyezkedők. Felszínük halványan, alig észlelhetően (inkább csak nagyítóval vagy sztereomikroszkóppal láthatóan), de határozottan fehéren foltos, fényes, izidium- és szorédiummentes. A bélréteg fehér. A telep fonáka lapostól az enyhén felhajlóig változhat, néha a csúcsok közelében határozottan elkülönülő sárga karima található, felülete fényes, sima vagy ráncos, színe barnától a sötétbarnáig terjed. A fonákon a rizinák rendszerint sűrűn állóak, barnák, egyszerűek vagy villásak, 0,3–0,8 mm hosszúak. Piknidiumok és apotéciumok nem ismertek. A bélréteg Pd+ sárga, K+ sárga majd vörös, C– színreakciót ad a zuzmóanyag-tartalommal (szalazin¬sav, ± konszalazinsav és uzneasav) összefüggésben.

Felismerhetőség:
A többi sárgászöld, Xanthoparmelia fajtól erősen tagolt, rövid, aláhajló lebenyvégei, sűrűn álló rizinái, továbbá talajlakó életmódja különbözteti meg. A pontos azonosításhoz vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat szükséges.

Növekedési forma:
Lombos telepű zuzmó.

Élőhely:
Talajlakó zuzmó, nyílt, kopár területeken, sziklagyepekben, homoki gyepekben él, sík vidéken és hegyvonulatokon egyaránt.

 
Elterjedtség:
Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, a korábbi Jugoszlávia területéről ismert. Hazai élőhelyein közepesen gyakorinak mondható.

Veszélyeztetettség:
Talajlakó életmódja miatt veszélyeztetettebb néhány más, szintén Magyarországról leírt kőzetlakó Xanthoparmelia fajnál (pl. X. somloensis).

A védettség egyéb indoka(i):
Locus classicusa hazánkban található: Magyarországról leírt faj, amelynek legjellegzetesebb példányait eddig csak hazánkból gyűjtötték.

Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása