Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület

Adatok

Törzskönyvi szám: 310/TT/07

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Település: Serényfalva

Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi

Védelmi kategória: természetvédelmi terület

Kiterjedése: 331,85 hektár

Ebből fokozottan védett: 81,40 hektár

Hatályba lépés éve: 2007

A védett természeti terület által érintett földrészletek listája

Terület elhelyezkedése

További információk

A hazai erdőrezervátumok létesítésének célja, hogy természetes és természetközeli állapotú erdeinkben a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülésének teret biztosítsunk, s a folyamatokat vizsgálva erdeinkről további alapvető (s a későbbiekben gazdálkodási részről is hasznosítható) ismereteket szerezzünk. Az országos erdőrezervátum program keretében a 069-es sorszámú Kelemér-Serényfalva Erdőrezervátum többé-kevésbé természetszerűnek mondható erdei a Putnoki-dombság cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományait hivatottak reprezentálni.

A Kelemér-Serényfalva Erdőrezervátum területének meghatározó felszínalaktani képződménye az észak-déli irányú Szörnyű-völgy, melyet nyugatról a Piroska-hegy 377,5 m magas gerince, keletről pedig az érintett terület legmagasabb pontjának számító a Kormos-verő (443,9 m) határol (az erdőrezervátum legalacsonyabb része a Szörnyű-völgy alsó, 236,4 m magas völgyszakasza).

Az erdők jelentős részét a völgyaljakban és a dombok északi lejtőin előforduló gyertyános-kocsánytalan tölgyesek alkotják.

A dombtetők és a lejtők felső harmadának jellemző állományai az elegyetlen kocsánytalan tölgyesek, melyek – mint a jelenleg is látható szukcessziós folyamatok is mutatják – zömmel gyertyános-tölgyes termőhelyeken alakultak ki.

A dombok déli letörésein – a Szörnyű-völgy mindkét oldalán – több helyütt is előfordulnak a cseres-kocsánytalan tölgyesek.

Ezeknél az állománytípusoknál jóval kisebb kiterjedésben – mindössze néhány ormon – megjelennek a mészkerülő tölgyesek.

Égerligetek a Pálma-forrás feletti és alatti völgyszakaszon, valamint a Szörnyű-völgy keleméri Mohos-tavak irányába (az országos kék túra mentén) húzódó oldalvölgyében találhatók olyan értékes növényfajokkal, mint a tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) és az óriás zsurló (Equisetum telmateia).

A térség faunája átlagosnak mondható dombvidéki fauna, a Kárpátok viszonylagos közelsége miatt azonban számos kárpáti-montán faunaelem is megtalálható. Az erdőrezervátum területén néhány rendszertani csoportot (pl. csigák, ikerszelvényesek, csótányok, bogarak, pókok, gerincesek) leszámítva eddig egyáltalán nem folytak zoológiai kutatások.

Forrás: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság