Ugrás a tartalomhoz

pirosló hunyor

Adatok

Magyar név: pirosló hunyor

Latin név: Helleborus purpurascens

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Hunyorfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Helleboraceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 15–40 cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
15–40 cm magas, felül rendszerint 2–3 hajtásra ágazó növény. A szár tövét 3–5 cm hosszú pikkelylevelek veszik körül. A tőlevelek virágzás után fejlődnek, tenyeresen ölbefogottan szeldeltek, 25–50 cm hosszúak, 20–40 cm szélesek, fonákukon kissé szőrösek vagy majdnem kopaszak. A levélszeletek további 2–5 hasábra osztottak, a hasábok lándzsásak, fűrészes szélűek. A virágok 4–6 cm átmérőjűek. A virágtakaró levelek széles-tojásdadok, (főként kívül) világoslila vagy vörösesibolya színűek, kissé bőrneműek, számuk legtöbbször 5. A virágban tölcséres mézelőszirmok vannak. Porzó számos; a bibe ± egyenes. Termése tüszőcsokor; a tüszők 2–3 cm hosszúak.
 
Virágzása:
március – április / V – VI.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; üde talajú lombos erdők (főként gyertyános-tölgyesek és bükkösök) lakója.
 
Előfordulása:
Dacikus flóraelem.
Upponyi-hegység, , Bükk, Börzsöny, Naszály, Visegrádi-hegység.
Pilis.
 
Megjegyzés:
Rokonainak, az illatos és a kisvirágú hunyornak (Helleborus odorus, Helleborus dumetorum) virágtakarója zöldes.
 
Veszélyeztetettsége: V:5; H: 1;
 
 
Forrás:
Dobolyi Konstantin, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Facsar Géza in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása