Ugrás a tartalomhoz

Gellérthegyi-barlang

Adatok

Kataszteri szám: 4732-1

Hossz: 68 méter

Vertikális kiterjedés: 14 méter

Mélység: 2 méter

Magasság: 12 méter

Település: Budapest XI. Ker.

Hrsz: 5413/7

Védettség: fokozottan védett

Látogathatóság: lezárt

NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság

Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

Szinonímák: Szentiván-barlang, Iván-barlang, Barlangkápolna, Sziklakápolna, Lourdesi kápolna, Gellérthegyi sziklakápolna, Pest

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

További információk

Gellérthegyi-barlang

Természeti és kultúrtörténeti értékei alapján 1982 óta fokozottan védett barlang. A Gellért-hegy délkeleti oldalában kb. 25 m-rel a Duna szintje felett, a triász dolomitra települt eocén abráziós breccsa határán, hévizek oldó hatására kialakult, hatalmas szádával nyíló barlang öblös bejárati terméhez két természetes eredetű fülke csatlakozott. A jelenlegi járatrendszert mesterségesen, a sziklakápolna kiépítésekor hozták létre. A barlang valószínűleg Pest (szláv eredetű, jelentése barlang vagy kemence) névadója. A monda szerint a barlangban egy jóságos remete, Iván élt, s a hozzá zarándokló betegeket a barlang előtt fakadó forrás vizével gyógyította, ezért gyakran Iván, vagy Szent Iván-barlangként is említik. Bejárati termét és a barlang szájába épített kunyhót a XX. sz. fordulójáig szegény családok lakták. Előterét a Duna szabályozása és a Szabadság-híd építése során teljesen megváltoztatták. A barlangot a Lourdesi mintájára, Pfeiffert Gyula miniszteri biztos javaslatára, Lux Kálmán építész művészi tervei alapján 1925-26-ban templommá alakították, robbantással új járatokat létesítve. A sziklakápolnát a Pálos Rend tartotta fenn, s tartja fenn napjainkban is. Évtizedeken át itt nyugodtak Virág Benedek költő csontjai. A barlang berendezését 1951 húsvétján a Grősz-perhez kapcsolódva egyetlen éjszaka alatt elpusztították, s bejáratát biztonsági okokra hivatkozva befalazták. A barlangban Kessler Hubert javaslatára 1961-ben a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztmegfigyelő állomást alakított ki, majd annak megszűnése után a területet raktárként hasznosították. A rendszerváltást követően, az egyház már 1989-ben visszakapta a barlangot hasznosítás céljára. A sziklakápolna újbóli létrehozása után, felszentelésére 1992-ben került sor. A belső tér kialakítása mellett többek között a bejáratot lezáró és elcsúfító betonfalat míves kovácsoltvas kapu váltotta fel, látványossá téve a hegy Gellért tér felé eső oldalát. Irod.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Kutatási törzslap

csoport év ft ge mo hi kl Rn vé gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
PAGONY 2005
Kraus Sándor 2004 +
Kardos Annamária 2001 + +
Kessler Hubert 1965 MKBT Tájékoztató, 1965. 5-6. füz. 110. old.
Ozoray György 1965 MKBT Tájékoztató, 1965. 1-2. füz. 4. old.
1965 + MKBT Tájékoztató, 1965. 1-2. füz. 38. old.
Balázs Dénes 1964 + MKBT Tájékoztató, 1964. 1. füz. 8. old.
Kessler Hubert 1962 MKBT Tájékoztató, 1962. 03. 39-40. old.
Barátosi József 1961 MKBT Tájékoztató, 1961. 06. 12. old.
Ozoray György 1960 + MKBT Tájékoztató, 1960. 11. 473. old.
Barbie Lajos 1943 Barlangvilág XIII. kötet 3-4. füzet 1943 61. oldal
Pápa Miklós 1943 Barlangvilág XIII. kötet 1-2. füzet 1943 16. oldal
Kadić Ottokár 1937 Barlangvilág VII. kötet 3-4. füzet 1937 32. oldal
Cholnoky Jenő 1935 + Barlangvilág V. kötet 1-2. füzet 1935 1. oldal
Kadić Ottokár 1914 + + Barlangkutatás II. kötet 1. füzet 1914 24. oldal

Térkép

Térkép