Vissza az előző oldalra
Kataszteri szám: 4762-5
Hossz: 5 887 méter
Vertikális kiterjedés: 95,50 méter
Mélység: 71,50 méter
Magasság: 24 méter
Település: Budapest II. Ker.
Hrsz: 14488
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); magánterületen nyíló; lezárt
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal
Kutatási engedélyek száma: 0
Szinonímák: Lukácsfürdő forrásbarlangja, Malomtavi-barlang, Szt. János-barlang, Szt. Lukács-tavasbarlang, Malomtó-forrásbarlangja
Molnár János-barlang (Malom-tó barlangja) Hidrológiai jelentősége alapján 1982 óta fokozottan védett természeti érték a főváros területén. A Budai-hegység egyetlen, jelentős hosszban feltárt aktív hévizes barlangja. Bejáratai a II. kerületben, a Malom-tó (Frankel Leo u.) környezetében, illetve a tó vízszintje alatt nyílnak. Az eocén kori márgában húzódó, hasadék jellegű járatok kioldódásában a meleg vizek és a hideg karsztvizek keveredése játszott szerepet. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik, mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. Nevét arról a patikusról kapta, aki száraz járatait már 1856-ban bejárta, felmérte, valamint elemezte a víz kémiai összetételét és egy tekintélyes víz alatti barlangrendszer létezését feltételezte. A víz alatti szakaszok feltárása 1953-ban kezdődött meg, s hossza 1977-re elérte a 420 métert. 2002 novemberében egy ismeretlen járat megnyílását követő, s ma is tartó felderítő merülések eredményeként hossza becslések szerint eléri a 6 km-t. A barlangban fakadó 20–23 °C-os termálvizet a Lukács-fürdő hasznosítja. Irod.: Kalinovits S.: Molnár János-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó
Sáv bezárása