Szinoníma: Comarum palustre L.
Termet: 25–60 (–100) cm Életforma: Chamaephyta
Leírása:
Hosszan kúszó, fás gyöktörzsű, tövén heverő, majd fél (-egy) méter magasra is felemelkedő szárú, tarackoló, évelő növény. Az erőteljes, gyakran vöröses szár elszórtan szőrös. A levelek szárnyasak, (3–) 5–7 egymáshoz közel eredő levélkéből állnak, melyek hosszúkás-lándzsásak, hegyesen fűrészes szélűek, fonákukon molyhosodók. A virágok laza fürtben fejlődnek. A csésze 10 csészelevélből áll; az 5 külső kisebb, keskeny-szálas. A belső sötétpiros csészekörnél sokkal rövidebb szirmok sötét bíborszínűek, hosszúkásak, puha-szálkás hegyűek. Minden virágban számos termő van. A fonalas bibeszálak aprók, lehullók. Az éréskor is száraz vacok kicsiny marad, a csészétől nem válik el.
Virágzása:
június – július / VII – VIII.
Élőhelye:
Mészkerülő, nálunk jégkori, ill. hidegidőszaki reliktum. Fűzlápok jellemző faja, ill. zsombékos karakterfaj, de előfordul égerlápban, átmeneti lápokban, lápréten is.
Előfordulása:
Boreális (-cirkumpoláris) flóraelem.
Balaton-felvidék, Őrség, Belső-Somogy, Hanság, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík.
Megjegyzés:
Jellegzetes, némi gyakorlattal már a leveleiről is felismerhető növény. Újabban inkább az itt szinonimként megadott név az érvényes.
Veszélyeztetettsége: V:5; H:3/4;
Forrás:
Szollát György, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Felföldy Lajos in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.