Ugrás a tartalomhoz

szürke fürtösveronika

Adatok

Magyar név: szürke fürtösveronika

Latin név: Pseudolysimachion incanum

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Tátogatófélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Scrophulariaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: Veronica spicata L. subsp. incana (L.) Walters, Veronica incana L., Pseudolysimachion incanum (L.) Holub
 
 
Termet: 20–50 cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
Évelő, 20–50 cm magas, minden részében szürkén vagy fehéresen molyhos növény. Szára felálló. Levelei keresztben átellenesek, széles-lándzsásak, lándzsásak vagy keskeny-lándzsásak, szélük tompán fogazott, csipkés (a felsők majdnem ép szélűek), 2–6 (–7) cm hosszúak és 0,3–2 cm szélesek. Végálló, tömött fürtvirágzata 4–10 (–12) cm hosszú. Virágainak kocsánya max. 1 mm. A párta világos égszínkék vagy sötétkék, csöve hosszabb a 3–5 mm-es átmérőnél. Pártacimpái tompák vagy hegyesek, elliptikusak, kétszer-háromszor hosszabbak a párta csövénél. Toktermése lapított, széles szív alakú, (2–4×2–4 mm), általában kopasz; kiemelkedik a csészecimpákból. Murvácskái ekkor elérik a háromszögletű vagy ovális, tompa csészecimpák (4) csúcsát. A bibeszál 3–8 mm.
 
Virágzása:
június vége – szeptember közepe / IX – X.
 
Élőhelye:
Nálunk inkább mészkerülő; lejtősztyepeken, homokpuszta-réteken, homoki legelőkön, száraz vagy nyílt homoki tölgyesek tisztásain, szélein élő faj.
 
Előfordulása:
Eurázsiai flóraelem.
Pesti-sík, Nyírség.
 
Megjegyzés:
Sokkal gyakoribb nagyobb termetű rokona, a macskafarkú veronika (Veronica spicata), mely alfajának is tekinthető. E faj szőrös – de sohasem világosszürkén vagy fehéresen gyapjas – vagy csupasz; levelei szélesebbek, nagyobbak. A többi magas termetű faj hármasan (–ötösen) örvös levelekkel is rendelkezik. A hosszúlevelű veronikával (Veronica longifolia) létrejött hibridje – Veronica neglecta nom. invalid., Veronica x katalinae nom. prov., L. PAPP – is előfordul.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 4;
 
 
Forrás:
Papp László, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Király Gergely- Fischer, Manfred A. in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása