Vissza az előző oldalra
Kataszteri szám: 4732-1
Hossz: 68 méter
Vertikális kiterjedés: 14 méter
Mélység: 2 méter
Magasság: 12 méter
Település: Budapest XI. Ker.
Hrsz: 5413/7
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: lezárt
NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság
Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal
Kutatási engedélyek száma: 0
Szinonímák: Szentiván-barlang, Iván-barlang, Barlangkápolna, Sziklakápolna, Lourdesi kápolna, Gellérthegyi sziklakápolna, Pest
Gellérthegyi-barlang Természeti és kultúrtörténeti értékei alapján 1982 óta fokozottan védett barlang. A Gellért-hegy délkeleti oldalában kb. 25 m-rel a Duna szintje felett, a triász dolomitra települt eocén abráziós breccsa határán, hévizek oldó hatására kialakult, hatalmas szádával nyíló barlang öblös bejárati terméhez két természetes eredetű fülke csatlakozott. A jelenlegi járatrendszert mesterségesen, a sziklakápolna kiépítésekor hozták létre. A barlang valószínűleg Pest (szláv eredetű, jelentése barlang vagy kemence) névadója. A monda szerint a barlangban egy jóságos remete, Iván élt, s a hozzá zarándokló betegeket a barlang előtt fakadó forrás vizével gyógyította, ezért gyakran Iván, vagy Szent Iván-barlangként is említik. Bejárati termét és a barlang szájába épített kunyhót a XX. sz. fordulójáig szegény családok lakták. Előterét a Duna szabályozása és a Szabadság-híd építése során teljesen megváltoztatták. A barlangot a Lourdesi mintájára, Pfeiffert Gyula miniszteri biztos javaslatára, Lux Kálmán építész művészi tervei alapján 1925-26-ban templommá alakították, robbantással új járatokat létesítve. A sziklakápolnát a Pálos Rend tartotta fenn, s tartja fenn napjainkban is. Évtizedeken át itt nyugodtak Virág Benedek költő csontjai. A barlang berendezését 1951 húsvétján a Grősz-perhez kapcsolódva egyetlen éjszaka alatt elpusztították, s bejáratát biztonsági okokra hivatkozva befalazták. A barlangban Kessler Hubert javaslatára 1961-ben a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztmegfigyelő állomást alakított ki, majd annak megszűnése után a területet raktárként hasznosították. A rendszerváltást követően, az egyház már 1989-ben visszakapta a barlangot hasznosítás céljára. A sziklakápolna újbóli létrehozása után, felszentelésére 1992-ben került sor. A belső tér kialakítása mellett többek között a bejáratot lezáró és elcsúfító betonfalat míves kovácsoltvas kapu váltotta fel, látványossá téve a hegy Gellért tér felé eső oldalát. Irod.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó
Sáv bezárása