Ugrás a tartalomhoz

Gellérthegyi-barlang

Adatok

Kataszteri szám: 4732-1

Hossz: 68 méter

Vertikális kiterjedés: 14 méter

Mélység: 2 méter

Magasság: 12 méter

Település: Budapest XI. Ker.

Hrsz: 5413/7

Védettség: fokozottan védett

Látogathatóság: lezárt

NP Igazgatóság: Duna-Ipoly NP Igazgatóság

Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

Szinonímák: Szentiván-barlang, Iván-barlang, Barlangkápolna, Sziklakápolna, Lourdesi kápolna, Gellérthegyi sziklakápolna, Pest

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

További információk

Gellérthegyi-barlang

Természeti és kultúrtörténeti értékei alapján 1982 óta fokozottan védett barlang. A Gellért-hegy délkeleti oldalában kb. 25 m-rel a Duna szintje felett, a triász dolomitra települt eocén abráziós breccsa határán, hévizek oldó hatására kialakult, hatalmas szádával nyíló barlang öblös bejárati terméhez két természetes eredetű fülke csatlakozott. A jelenlegi járatrendszert mesterségesen, a sziklakápolna kiépítésekor hozták létre. A barlang valószínűleg Pest (szláv eredetű, jelentése barlang vagy kemence) névadója. A monda szerint a barlangban egy jóságos remete, Iván élt, s a hozzá zarándokló betegeket a barlang előtt fakadó forrás vizével gyógyította, ezért gyakran Iván, vagy Szent Iván-barlangként is említik. Bejárati termét és a barlang szájába épített kunyhót a XX. sz. fordulójáig szegény családok lakták. Előterét a Duna szabályozása és a Szabadság-híd építése során teljesen megváltoztatták. A barlangot a Lourdesi mintájára, Pfeiffert Gyula miniszteri biztos javaslatára, Lux Kálmán építész művészi tervei alapján 1925-26-ban templommá alakították, robbantással új járatokat létesítve. A sziklakápolnát a Pálos Rend tartotta fenn, s tartja fenn napjainkban is. Évtizedeken át itt nyugodtak Virág Benedek költő csontjai. A barlang berendezését 1951 húsvétján a Grősz-perhez kapcsolódva egyetlen éjszaka alatt elpusztították, s bejáratát biztonsági okokra hivatkozva befalazták. A barlangban Kessler Hubert javaslatára 1961-ben a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztmegfigyelő állomást alakított ki, majd annak megszűnése után a területet raktárként hasznosították. A rendszerváltást követően, az egyház már 1989-ben visszakapta a barlangot hasznosítás céljára. A sziklakápolna újbóli létrehozása után, felszentelésére 1992-ben került sor. A belső tér kialakítása mellett többek között a bejáratot lezáró és elcsúfító betonfalat míves kovácsoltvas kapu váltotta fel, látványossá téve a hegy Gellért tér felé eső oldalát. Irod.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Kutatási törzslap

csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
PAGONY 2005
Kraus Sándor 2004 +
Kardos Annamária 2001 + +
Kessler Hubert 1965 MKBT Tájékoztató, 1965. 5-6. füz. 110. old.
Ozoray György 1965 MKBT Tájékoztató, 1965. 1-2. füz. 4. old.
1965 + MKBT Tájékoztató, 1965. 1-2. füz. 38. old.
Balázs Dénes 1964 + MKBT Tájékoztató, 1964. 1. füz. 8. old.
Kessler Hubert 1962 MKBT Tájékoztató, 1962. 03. 39-40. old.
Barátosi József 1961 MKBT Tájékoztató, 1961. 06. 12. old.
Ozoray György 1960 + MKBT Tájékoztató, 1960. 11. 473. old.
Barbie Lajos 1943 Barlangvilág XIII. kötet 3-4. füzet 1943 61. oldal
Pápa Miklós 1943 Barlangvilág XIII. kötet 1-2. füzet 1943 16. oldal
Kadić Ottokár 1937 Barlangvilág VII. kötet 3-4. füzet 1937 32. oldal
Cholnoky Jenő 1935 + Barlangvilág V. kötet 1-2. füzet 1935 1. oldal
Kadić Ottokár 1914 + + Barlangkutatás II. kötet 1. füzet 1914 24. oldal

Térkép

Sáv bezárása