Vissza az előző oldalra
Kataszteri szám: 5230-1
Hossz: 428 méter
Vertikális kiterjedés: 29,60 méter
Mélység: 29,60 méter
Magasság: 0 méter
Település: Mátraszentimre
Hrsz: 031/7
Védettség: fokozottan védett
Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt; fokozottan védett területen nyíló
NP Igazgatóság: Bükki NP Igazgatóság
Hatóság: Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal
Kutatási engedélyek száma: 0
Szinonímák: Ágasvári-csörgő-lyuk, Mátrai Csörgő-lyuk, Ágasvári trachit-barlang, Ágasvári-barlang, Csergő-lyuk, Remete-barlang
Csörgö-lyuk (Ágasvári-barlang, Remete-barlang)
Hazánk leghosszabb, nemkarsztos eredetű barlangja. Bejárata a Mátra Ny-i részén, az Ágasvár D-i oldalában, a Vándor-forrás felett, kisebb sziklacsoport között, 528 m tszf. magasságban nyílik. Kialakulását a hegyoldali áltektonikus mozgások által feldarabolódott riodácit-tufa kőzetblokkok – ma is tartó – átrendeződésének köszönheti. A szűk, nehezen járható, labirintusszerű, omladékos járatai képződménymentesek, alsó részén időszakosan kisebb vízfolyás, legmélyebb pontján, a Denevér-teremben pedig állóvíz található. Klímája eltér az átlagostól, mélyebb pontjain a hőmérséklet egész éven át alig haladja meg a 4 oC-ot. A barlang megismeréséhez számos legenda fűződik, az első tudományos vizsgálatokat Szabó József geológus 1869-ben végezte. Munkája a barlang térképével együtt 1871-ben jelent meg. Jelenlegi mérete az 1983 óta folyó feltáró kutatás eredménye. A hegyoldal tömegmozgásai napjainkban is zajlanak, melyet a barlangi omladéktömbök morzsolódó kőzetanyag egyértelműen jelez. Irod.: Szabó J. (1890): Az Ágasvári trachit-barlang a Mátrában. Turisták lapja, 6 . sz.; Manga M. (1990): Csörgő-lyuk. – Föld és Ég, 4. sz.; Eszterhás I.: Csörgő-lyuk. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó
Sáv bezárása