Ugrás a tartalomhoz

Diósgyőrtapolcai-barlang

Adatok

Kataszteri szám: 5391-2

Hossz: 87,80 méter

Vertikális kiterjedés: 9 méter

Mélység: 3,80 méter

Magasság: 5,20 méter

Település: Miskolc III.Kerüle

Hrsz: 32819/1

Védettség: fokozottan védett

Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); magánterületen nyíló; lezárt

NP Igazgatóság: Bükki NP Igazgatóság

Hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

Szinonímák: Diósgyőr II. barlang, Diósgyőri-barlang, Diósgyőri sziklaüreg, Diósgyőrtapolcai 1. barlang

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

Látogathatóság

Denevér korlátozás
Maximális csoportlétszám 6
Napi maximális csoportszám 2
Csak elektromos lámpa használható -
Csak kutatócsoporttal látogatható -
Csak kutatási céllal látogatható -
Csak tiszta ruhában látogatható -

További információk

Diósgyőrtapolcai-barlang

1982 óta fokozottan védett barlang a Bükk hegységben. Diósgyőrtapolcán, a strandhoz tartozó szauna területén, a Szinva-patak völgytalpának a szintjében, 187 m tszf. magasságban nyílik. A felső triász mészkőben kialakult, több bejárattal nyíló egykori forrásbarlang 70 m hosszban ismert. A jelentősen átalakított járatában felismerhetők az egykori patakmeder nyomai, a vízszint változását jelző szinlők és a mésztufagátak maradványai. A kevésbé látványos cseppkőkiválások mellett ritkaságnak számítanak a limonitérből keletkezett kisebb limonitcseppkövek. Első régészeti feltárását 1882-ben kezdték meg (a Bükkben tudományos vizsgálat céljából elsőként), amikor sok tört csontra, egy trachitból készült őskori őrlőkőre, s egy 1800 közül elásott ember maradványaira bukkantak. 1932-34-ben végzett feltárás során nagyszámú paleolit eszközt és szilánkot találtak melynek alapján a barlangot eszközkészítő műhelynek feltételezték. 1973-ban a szauna létesítésekor folytatott leletmentés anyaga hazánk legrégebbi barlangi paleolit leletei közé tartozik, kora kb. 100 ezer év. A bejárat előtt 18 m-re 1988-ban végzett rétegazonosító feltárás hazánkban elsőként bizonyította, hogy az ősember nem a barlangban, hanem csak annak előterében élt. Irod.: Vértes L. (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó; Hellebrandt M. (1974): Újabb ősrégészeti leletek a Diósgyőr-Tapolca-barlangban. Karszt és Barlang; Regős J. – Ringer Á.: Diósgyőrtapolcai-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Kutatási törzslap

csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Nyírő Ádám Artúr 2015 +
Dr. Ringer Árpád 1988 + +
Mészáros Károly 1974 + + + + + MKBT Tájékoztató, 1974. 5-6. füz. 40-45. old.
Papp Ferenc 1964 MKBT Tájékoztató, 1964. 1. füz. 3. old.
Kadić Ottokár 1940 + Barlangvilág X. kötet 1-2. füzet 1940 14. oldal
1939 + Barlangvilág IX. kötet 4. füzet 1939 90. oldal
Kadić Ottokár 1935 + Barlangvilág V. kötet 1-2. füzet 1935 15. oldal
Saád Andor 1934 + + Barlangvilág IV. kötet 3-4. füzet 1934 52-54. oldal
1934 Barlangvilág IV. kötet 2. füzet 1934 22. oldal
Saád Andor, Gaál István 1934 + + + + Barlangvilág IV. kötet 2. füzet 1934 12-19. oldal
Kadić Ottokár 1933 + + Barlangvilág III. kötet 2. füzet 1933 20-21. oldal
Rajczy Miklós +

Galéria

Térkép

Galéria

Térkép

Sáv bezárása