Ugrás a tartalomhoz

Fecske-lyuk

Adatok

Kataszteri szám: 5392-19

Hossz: 350 méter

Vertikális kiterjedés: 27,20 méter

Mélység: 8,70 méter

Magasság: 18,50 méter

Település: Miskolc II.Kerület

Hrsz: 011/12

Védettség: fokozottan védett

Látogathatóság: NPI hozzájárulásával látogatható (jogszabályban nevesített); lezárt

NP Igazgatóság: Bükki NP Igazgatóság

Hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal

Kutatási engedélyek száma: 0

Szinonímák: M.-tapolcai alsó kőbánya 27.sz. bg., M.-tapolcai Várhegyi kőbánya 27.sz. bg., M.-tapolcai felhagyott kőbánya 27.sz. bg., Tapolcai 8.sz. barlang

A barlang által érintett bibliográfiák

Terület elhelyezkedése

Látogathatóság

Denevér korlátozás október 15.-március 31.
Maximális csoportlétszám 6
Napi maximális csoportszám 2
Csak elektromos lámpa használható -
Csak kutatócsoporttal látogatható -
Csak kutatási céllal látogatható -
Csak tiszta ruhában látogatható -

További információk

Fecske-lyuk

1988-ban fokozottan védetté nyilvánított barlang a Bükk-hegységben. A Miskolctapolcai felhagyott kőbánya K-i falának első részén, a bányatalp felett mintegy 9 m-el,164 m tszf. magasságban nyíló üregrendszert a bányaművelés során harántolták. Első irodalmi említése csak 1982-ből származik. A középső triász, világosszürke-fehér színű mészkőben kialakult, 1985-ben feltárt barlangot a feltörő langyos és melegvizek alakították ki. térben elágazó, labirintusszerű, változó szelvényű járatok falát fejlett oldásformák, gömbfülkék, gömbüstök és az azokat elválasztó íves sziklabordák díszítik, valamint kör keresztmetszetű függőleges vagy ferde tengelyű kürtők, az egykori vízszintet jelző oldásos szinlővályúk, és egymásba olvadt üstök sorából álló áramlási csatornák teszik változatossá. Cseppkőképződményekben szegény, csak kisebb bekérgeződések, függőcseppkövek és szalmacseppkövek láthatók. Érdekességnek számít, a felszínről behatoló hajszálgyökerek alkotta gyökérsztalagmitok. Az aljzatot vörösesbarna, képlékeny agyag alkotja, ami a legtöbb helyen igen vizes, dagonyás. A barlang – a guanó halmok alapján – a denevérek fontos szálláshelye. Irod. Kolláth J. (1985): A Tapolca, Várhegyi (felhagyott) kőbánya új barlangja, a Fecske-lyuk. In: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyve; Kovács Zs. (1995): A Fecske-lyuk felmérése, morfológiai és földtani áttekintése. – In: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Évkönyve, Barlangtani Intézet Adattár;Takácsné B. K.: Fecske-lyuk. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Kutatási törzslap

csoport év ft ge mo hi kl Rn gf ős rg bi de tk fo bl egyéb
Dobos Tímea 2010 + + guanótelepek foszfát vizsgálata
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR Dobos T 2008 + + + guanótelepek foszfát vizsgálata
MARCEL LOUBENS 2006 +
MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 2005 + +
Kraus Sándor 2004 + + +
Kraus Sándor 1998 +
MARCEL LOUBENS 1995 +
Dobrosi Dénes 1993 +
BEKEY IMRE GÁBOR 1991 +
Kraus Sándor 1991 + +
MARCEL LOUBENS 1989 + állagmegóvás
MARCEL LOUBENS 1986 +
MARCEL LOUBENS 1985 + +
MARCEL LOUBENS 1982 + + MKBT Beszámoló 1982. 110, 112, 121. old.
MARCEL LOUBENS 1982 + +
Rajczy Miklós +

Galéria

Térkép

Dokumentumok

Sáv bezárása