Esztramosi Földvári Aladár-barlang

Esztramosi Földvári Aladár-barlang

Az 1982 óta fokozott védelem alatt álló barlang nevét a miskolci egyetem egykori professzoráról kapta. Bejárata az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozó Esztramos felhagyott kőfejtőjében, a felső, 312 m-es bányaszinten található. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. A bányaművelés során 1964-ben megnyílt barlang sorsa sokáig vitatott volt, de egy 50×150 m alapterületű védőpillér kijelölése – a bányászat folytatása mellett – fennmaradását lehetővé tette. A kőbánya nyersanyagát képező, középső-triász korú világosszürke kristályos mészkőben kialakult barlang befoglaló kőzete szinte csak a mennyezeten látható, minden egyéb felületet ásványkiválások borítanak. A lényegében három tágas teremből és az azokhoz csatlakozó kisebb oldalfülkékből álló rendszer formakincsének legfeltűnőbb eleme, a termek egységesen 306-307 m közötti tszf. magasságban húzódó vízszintes mennyezete, melyről a feltárás idején, kis felületen csatlakozó, hatalmas gomba alakú kőnyelvek lógtak alá. Ezek legtöbbje a robbantások hatására leszakadt, de az aljzaton heverő tömbjeik felett illeszkedési helyük ma is jól láthatók. E hazánk legidősebb barlangjai közé tartozó üregrendszer feltehetően a felső-piocénben, mintegy 2 millió évvel ezelőtt, a karsztvízszint alatt oldódott ki, a mennyezet síkja pedig az egykori karsztvízszintet jelöli. A barlangot szín- és formagazdag cseppkőkéreg, -zászló, különböző vastagságú cseppkőoszlopok, kisebb méretű állócseppkövek díszítik. A függőcseppkő kevés, több helyen foltokban tövig visszaoldott. Tömeges megjelenésben heliktit-bokrok, a cseppkőmedencék körül cseppkőszinlők, valamint egyes cseppköveken 2-5 cm széles montmilch-szoknya látható. Ugyancsak nagy felületeket borítanak a vöröses-barna színű, változó méretű borsókő-kiválások is, melyek között az apró gömbökből álló, a gombaszerűen elterülő, illetve a vékony korallszerű ágakban végződő változatok egyaránt megtalálhatók. A képződmények nagy része a bányaművelés hatására sajnálatos módon jelentősen sérült, azonban még így, megtépázott formájában is egyedülálló szépséggel bír e barlang. Irod. Kordos L. (1973): Adatok az Esztramos barlangjainak ismeretéhez. Karszt és Barlang; Szakáll S. – Papp G.: Az Esztramos-hegy ásványai. Topographia Mineralogica Hungariae V.; Takácsné B. K.: Esztramosi Földvári Aladár-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó