Ugrás a tartalomhoz

Terület elhelyezkedése

További információk

Danca-barlang

1988 óta fokozottan védett barlang az Aggteleki-karszton. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Égerszög községtől Ny-ra húzódó Tót-völgy É-i oldalában, 320 m tszf. magasságban nyíló Danca-lyuk régóta ismert, első irodalmi említése 1911-ből való. Kutatása 1956-ban kezdődött, amikor kimutatták kapcsolatát a Pitics-hegy lábánál fakadó Névtelen- és Gyökérkúti-víznyelővel. Az 1979-84. évi feltárások eredményeként vált ismertté közel 1400 m hosszúságban. A triász időszaki mészkőben és dolomitban húzódó, általában tavaszi hóolvadáskor és nagy esőzésekkor aktív forrásbarlang szerkezete egyszerű: egy kanyargós Fő-ágból, néhány kisebb oldal és felső járatból valamint egy 170 m hosszú oldalágból áll. Végpontját becseppkövesedett omladékhalom jelenti, ahol a továbbkutatás veszélyes. A meanderező, szinlőkkel, szálkőoszlopokkal tagolt, időszakosan vizet vezető patakos főág szelvénye karácsonyfához, illetve kulcslyukhoz hasonlít, képződményekben szegény, csak végét, ill. a mellékágat díszítik változatos formájú fehér és mogyorószínű cseppkőképződmények, heliktitek és a ritkaságnak számító agyagsztalagmitok. A barlangban több, viszonylag nagy terem található, legnagyobb a 17 m hosszú, 6 m széles, 10 m magas Nagy-omladékterem. A barlang bár nyitva áll, csak engedéllyel, mintegy 400 m hosszban látogatható, onnan csak a szifon vizének leszívása után lehet tovább jutni. Irod.: Vidics Z.né. (1983) Új feltárás a Danca-barlangban. Karszt és Barlang; Szunyogh G.: Danca-barlang. In.: Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó

Térkép

Galéria

Sáv bezárása