hegyi szirtipáfrány (északi szirtipáfrány)

Adatok

Magyar név: hegyi szirtipáfrány (északi szirtipáfrány)

Latin név: Woodsia ilvensis

Tágabb kategória, magyar: Harasztok (törzs)

Tágabb kategória, latin: Pteridophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Hölgypáfrányfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Athyriaceae (familia)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Leírása:

Termete: 5-20 cm. Életforma: Hemikryptophyta.

Kistermetű sziklai páfrány. A levélnyél vörösesbarna, sűrűn pelyvás. A levéllemez lándzsás, 1–2× szárnyasan összetett, élénkzöld, 1–3 cm széles. A 4–10 levélszárny hasogatott, ± szemben álló. A 4–8 levélhasáb kerekded, csipkés, ritkásan szőrös szélű. A levélszárnyak a levél főgerincétől számítva 2–2,5-szer hosszabbak, mint szélesek. A levélfonák a szóruszokat övező szőrszerűen hasadt fátyolkák miatt szőrösnek hat.

Spóraérése:

július – augusztus

Élőhelye:

Mészkerülő, mérsékelten szárazságtűrő montán faj. Nyílt szilikát-sziklagyepek, vulkáni sziklák, sziklahasadékok, acidofil sziklagyepek, sziklai mohagyepek, cserjések növénye.

Elterjedése:

Zempléni-hegység, Bükk, Mátra, Börzsöny.

Megjegyzés:

Sokszor csak nehezen felfedezhető kicsiny növény. A kissé hasonló, általában termetesebb, ± kopasz törékeny hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis), fátyolkája csuklya alakú, levelei osztottabbak, levélszárnyacskái fogacskásak.

Forrás:

Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.

Pintér István, in Király Gergő (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

hegyi szirtipáfrány (északi szirtipáfrány)

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria