Ugrás a tartalomhoz

szürke gém

Adatok

Magyar név: szürke gém

Latin név: Ardea cinerea

Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)

Tágabb kategória, latin: Aves (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Gödényalakúak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Pelecaniformes (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1971

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: AEWA, Bern III.

Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv

További információk

Hazai elterjedés
Az ország területén általánosan elterjedt, beleértve alföldeket és középhegységeket is, de a hegyvidéki zárt erdőket kerüli. Nagyobb folyók (Duna, Tisza, Dráva, Körösök) mellett az előfordulása rendszeres. A vizes élőhelyek mellett nyílt, száraz területeken is megjelenik, ahol hüllőkre, kisemlősökre vadászik. A 10×10 km-es UTM-négyzetek többségében, ahol rendszeresen végeztek felméréseket, észlelték a fajt. Elsősorban az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúli-dombság vizes élőhelyein fészkel. Költ az Ipoly és a Dráva mentén is. Telepei hullámtéri erdőkben, halastavak nádszegélyében, víztározók, holtágak, kiterjedt mocsarak és lápok nádasaiban vannak. Nádasokban lévő kolóniáinál is gyakran rakja fészkét a rekettyefűz bokraira.

Időbeli előfordulás
Egész évben előfordul. A biztos fészkelések észlelései szerint költési ideje Magyarországon március közepétől július közepéig tart, de a fiókanevelés vége augusztus közepéig is elhúzódhat. A tojásgyűjteményekben lévő fészekaljait április eleje és május vége között találták, napjainkban a tojásrakás ennél jóval korábbi időpontra tolódhatott. Az elmúlt időszak enyhe telei miatt egyre gyakrabban áttelel.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Magyarországon 1951-ben 982 párat számoltak, de az állományt ennek duplájára becsülték, vagyis 1950–2000 pár költhetett. Állományát 1976–1980 között 1200–1600, 1996-ban 1600–1900, 1997–2002 között 2500–3500, 2015–2018 közötti a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 2970–3350 párra becsülték.

Természetvédelem
Fészkelőállománya a vizes élőhelyek védelmével, vízmegőrzéssel biztosítható. Erdei telepein a költés sikere a kolónia és annak legalább 100 méteres védőzónájának a megőrzésével, valamint a fészkelés ideje alatt a telep zavartalanságával biztosítható. Nádasokban telepeinél a nádaratást legkésőbb február 15-ig be kell fejezni és megfelelő méretű aratatlan nádast kell visszahagyni. Nádasokban a vaddisznó megsemmisítheti fészkelését, ez ellen a vaddisznó-állomány gyérítésével, illetve magas vízállás tartásával lehet védekezni. Halastavakon már február végére üzemi vízszintre kell tölteni a tavakat, fészkelés közben a vízmozgatást – a párolgási veszteség pótlását kivéve – tiltani kell. Gyakran ütközik légvezetéknek. Ezek a balesetek földkábelesítéssel megszüntethetőek, nagyfeszültségű vezetékek esetén madáreltérítő berendezések kihelyezésével mérsékelhetőek. Halastavakon hatósági engedély birtokában állománya riasztható, de az engedélyeket úgy kell kiadni, hogy a riasztás költési időszakon kívül történjen és lehetőleg csak minimális mértékben zavarja az adott területen átvonuló és megpihenő egyéb védett madarakat.

Forrás: Pigniczki Cs. 2022. Szürke gém. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 337–338.

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása