billegetőcankó

Hazai előfordulás
Nagyobb folyóink zátonyainak és partjainak kisszámú fészkelője. Rendszeresen költ a Szigetközben, a Rába mellett, a Csepel-sziget környékén és a Hernádnál, szórványosan a Sajónál, a Bodrognál és valószínűleg a Bódvánál, valamint a Dráva és feltehetően a Mura mentén is. 1969-ben fészkelt a Bakonyban (Cuha-völgy). Jellemző élőhelyei a folyópartok fűz-nyár ligetekkel borított részei, illetve az azokhoz kapcsolódó, pionír lágyszárúakkal és fűzbokrokkal fedett zátonyok, de találták már fészkét felhagyott kavicsbányában és csatornaparton is. A vonulás során leeresztett halastavak medrében, különböző folyóvizek mellett, ülepítőknél és csatornák mentén fordul elő, többnyire egyesével vagy kisebb – ritkán akár 30–40 példányból álló – csapatokban.

Időbeli előfordulás
Gyakori tavaszi és őszi átvonuló. A tavaszi vonulás március közepétől május végéig tart, legintenzívebb április második felében és május elején. Őszi vonulása már nyáron, július elején megkezdődik és szeptember végéig, október elejéig tart. A vonulás csúcsa augusztusra és szeptember első felére esik. A be nem fagyó folyóvizek, meleg vizű kifolyók és csatornák mellett egy-egy áttelelő példány is előfordul.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 150–200 1995–2002 között 150–180, 2013 – 2018 között 80–120 párra becsülték. 1975-ben a Rába Meggyeskovácsi és Nick közötti szakaszán átlagosan 0,3 pár/km-es sűrűségben fészkelt, de a számára kedvezőbb szakaszokon ez az érték 0,6–0,9 pár/km volt. 1996-ban a Bodrog különböző szakaszain 0,5–1,8 pár/km, átlagosan 0,9 pár/km; a Hernád különböző szakaszain 0,3–1,1 pár/km, átlagosan 0,7 pár/km fészkelési sűrűséget találtak.

Természetvédelem
A folyószabályozások, gátak és más műtárgyak építése, a folyópartok ipari vagy más célokra történő hasznosítása, beépítése szűkíti fészkelési lehetőségeit, de a közvetlen emberi zavarás (horgászat, vízi sportok) is kedvezőtlenül hathat fészkelésére. A fajt – más hosszú távú vonuló madarakhoz hasonlóan – kedvezőtlenül érintik a vonuló- és telelőhelyek klímaváltozás miatti változásai is, például a vízjárás változásai.

Forrás: Hadarics T. 2022. Billegetőcankó. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 256–257.