Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

közönséges denevér

Adatok

Magyar név: közönséges denevér

Latin név: Myotis myotis

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
Testhossz: 6,5-8,0 cm, alkarhossz: 5,5-6,8 cm, testtömeg: 18-45 g
 
Hazai elterjedés
Hazánk egész területén megtalálható, de nem gyakori faj. Az alföldi területeken jóval ritkább. Hazai adataink alapján nyáron főleg a településekhez kötődik.
 
Élőhely
A közönséges denevér nyári szálláshelye döntően a nagyméretű padlásokon, templomokban, kastélyokban van, ahol gyakorta a templomtorony süvegében telepszik meg. Itt a 40oC feletti hőmérsékletet is jól viselik. Ritkábban meleg bányákban is lehetnek nyári kolóniái, ebben az esetben a tárók 16oC fok fölé is felmelegedő nagyobb termeiben képeznek kolóniát. Barlangokban nyáron sajnos már csak magányos egyedeivel találkozhatunk, melyek többnyire hímek. Teleléskor bányákba, barlangokba húzódik, ahol esetenként hatalmas kolóniákat képez. Jellemzően a 8-10oC-os szakaszokat foglalja el. A hazai kolóniák egy része külföldön telel. Gyűrűzési eredmények bizonyítják a Zempléni-hegység és Dél-Szlovákia közötti kapcsolatot. Táplálkozó területe füves tisztásokon, legelőkön, fasorok mentén, öreg gyümölcsösökben van.
 
Életmód
A közönséges denevér igazi koloniális faj. Nagyon gyakran a hegyesorrú denevérrel alkot kolóniát, de hosszúszárnyú, csonkafülű denevérrel is keveredhet. Ha hegyesorrúval együtt vannak a kolóniában, a két fajt együttesen „nagy Myotis”-nak szoktuk nevezni, mivel elkülönítésük meglehetősen nehéz. A legnagyobb ismert szülőkolóniái mátrai és zempléni bányákban vannak, melyek nagysága a 4-5000-es egyedszámot is elérhetik. Legnagyobb templomi kolóniája Borsod megyében található, mely meghaladta a 4700-as egyedszámot. Októbertől márciusig alussza téli álmát. A nőstények hamarabb kezdik el a hibernációt, mint a hímek. Telelőhelyén elkülönülve szabadon lóg, vagy nagyobb kolóniákba tömörül. Hazai legnagyobb ismert telelő kolóniája a Bükkben van és 9000 példányból áll. Egy Szlovákiában gyűrűzött egyedét zempléni templomban sikerült visszafogni, de határon átnyúló kapcsolatot sikerült kimutatni Ausztria felé is. Az eddig regisztrált legnagyobb távolság, amit Európában megtett 430 km volt.
 
Természetvédelmi megítélés
Ez a faj Európában nem ritka, de mindenütt veszélyeztetett. A nagy kolóniák sebezhetővé teszik a fajt, mivel bármilyen negatív hatás következtében nagyszámú állat kerül veszélybe, vagy semmisül meg. Tőlünk nyugatabbra mindenütt jelentősen csökkent a számuk, Nagy-Britanniából nemrégiben ki is pusztult a faj.
A közönséges denevér hazánkban még viszonylag gyakran előforduló faj. Nyáron állandó veszélyt jelentenek a kolóniákra az átépítések, felújítások, és a berepülő nyílások lezárása. A toronyba az ablakon lévő fa spalettán keresztül is képes bejutni. A nyílások lezárása legtöbbször a galambok jelenléte miatt történik meg, ugyanis a behordott fészekanyag révén tűzveszélyes helyzetet teremtenek. Ilyenkor különös figyelmet kell fordítani a bennrekedő denevérekre. Barlangokban a rendszeres turizmus, míg bányákban a balesetvédelmi okokkal indokolt eltömedékelés veszélyezteti. Tömeges jelenlétük nagymennyiségű guanót és vizeletet eredményez, ami a padlástérből a plafon átnedvesedését okozhatja. Ennek megelőzésére a rendszeres takarítás és aljzatfólia kihelyezése indokolt. A populációk sebezhetőségét növeli, hogy az utóbbi években számos kis kolóniája eltűnt és egyedei mind nagyobb kolóniákba koncentrálódnak.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása