Ugrás a tartalomhoz

fehérszélű törpedenevér

Adatok

Magyar név: fehérszélű törpedenevér

Latin név: Pipistrellus kuhlii

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1996

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
 
 
Testhossz: 4,0-4,8 cm, alkarhossz: 3,1-3,7 cm, testtömeg: 4-10 g
 
Hazai elterjedés
1993 nyarán sikerült első ízben bizonyítani hazai előfordulását egy Keszthelyen fogott példánnyal. Azóta az ország számos pontján előkerült a Mecsektől Sopronig, Egertől Szegedig. A hazai denevérkutatásnak köszönhetően végigkísérhettük a faj magyarországi terjeszkedését. Magyarországon sík és dombvidéken, valamint a hegységek völgyeiben, medencéiben is előfordul. Összefüggő elterjedési területről csak a Dél-Dunántúlon beszélhetünk.
 
Élőhely
Európa mediterrán országaihoz hasonlóan hazánkban is emberi településekhez kötődnek kolóniái. Kedvelik az épületek déli és nyugati kitettségű burkolt felületeit, ahol a burkolat alá húzódva találhatók. A hímek is sokkal szívesebben választanak szálláshelyül épületréseket, üregeket, mint faodvakat. Nagyobb kolóniái eddig néhány településünkön ismertek (Keszthely, Kölked, Lánycsók). Nagyon kedveli a városi parkokat, de erdei utakon, nyiladékokon és nyílt területeken ugyancsak vadászik. A nászidőszakban megjelennek zárt erdőkben található barlangoknál is. Telelőhelyül legtöbbször a nyári szálláshelyeket használják, vagy szétszóródnak annak közelében. Rendszeresen megjelennek közintézményeink (iskolák, kultúrházak, stb.) hagyományos gerébtokos ablakai között vagy redőnytokokban. Barlangban telelő példány még nem került elő.
 
Életmód
Állandó denevérfajunk, mely legtöbbször a nyári szállásként szolgáló épületeket használja telelésre is. A hazai állomány életmódbeli szokásainak kutatása jelenleg folyik, erről még keveset tudunk. Nem alszik mély téli álmot, gyakran felébred akkor is, ha az átlagnál melegebbek a téli napok, és akkor is, ha lényegesen hidegebbek. A kolóniák mérete elérheti a 80-100 egyedet is, de a 30-50 egyedből álló kolóniák a legáltalánosabbak. Hazánkban a legnagyobb ismert kolónia 50 példányból áll. Európai ismert távrepülési rekordja 5 km volt.
 
Természetvédelmi megítélés
A hazai denevérfauna elmúlt 10-12 évben megjelenő tagja, mely Európa-szerte terjedőben van. Hazánkban mára sok városban stabil kolóniái alakultak ki. A faj további terjedésének szempontjából a megfelelő telelési stratégia kialakulásának van kulcsszerepe. Ugyanis a ragadozóknál jóval nagyobb mértékű pusztulást okozhatnak a kemény téli fagyok. Úgy tűnik, mintha e mediterrán telekhez szokott faj nálunk nem tudná elsajátítani a sikeres áttelelés módszereit. Ilyen alkalmakkor általában tömegesen ébrednek fel a nem jó búvóhelyet választó példányok, de gyakran egész kolóniák is. Sorsuk legtöbbször a kiszáradás, majd a pusztulás. Természetvédelmi helyzete jelenleg jó, bár az emberi épületekhez erősen kötődő kolóniái még sok konfliktushelyzet forrásai lehetnek. A faj védelme érdekében kutatni kellene a városi fasorok, sétányok, parkok rovarkártevők elleni vegyszeres kezeléseinek, valamint a vízpartokon végzett szúnyogirtásoknak denevérekre gyakorolt hatását (ez több antropofil faj esetében is érdekes lehet).
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása