Ugrás a tartalomhoz

fehértorkú denevér

Adatok

Magyar név: fehértorkú denevér

Latin név: Vespertilio murinus

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
Testhossz: 5,0-6,3 cm, alkarhossz: 4,0-4,7 cm, testtömeg: 12-14 g
 
Hazai elterjedés
Hazánkban ritka, szórványos előfordulású. Az ország minden részéről előkerült, sík és hegyvidéki területről egyaránt, de midig csak magányos egyedei. Csak egyetlen hím kolóniája ismert a Mátrából, egy közel 200 példányos kölykező kolóniája pedig a Zemplénből. Ez utóbbi egyben Európa második legnagyobb kolóniája. Újabb előfordulásai az ország bármely területén valószínűsíthetők.
 
Élőhely
Változatos élőhelyekről előkerült, sziklás hegyvidéktől a nagyvárosokig. Elsősorban épületekben üt tanyát, ennek köszönhető, hogy számos esetben emeletes épületek helyiségeibe is beszállt. Legtöbb példányát nagyvárosokban találták, valószínűleg panel hasadékokban is megtelepszik. Vadászni gyakorta vizek közelében szokott. Legnagyobb hazai kolóniája egy külszíni bánya sziklarepedésében található.
 
Életmód
A többi denevérfajhoz hasonlóan téli álmot alszik. Télire barlangokba, pincékbe, épületek különböző háborítatlan részeibe (padlás, falhézagok), vagy sziklarepedésekbe húzódik telelni. A többi denevérhez képest jól tűri a hideget. Vándorló faj, legnagyobb ismert vándorlási távolsága Európában 1787 km. Hazánkban csak néhány egyedét gyűrűzték.
 
Természetvédelmi megítélés
Mivel csak két hazai kolóniája ismert, így csak ezekkel kapcsolatban merült fel védelmi kérdés. Ezekből okulva feltehető, hogy a külszíni bányák és sziklafalak megőrzése fontos lehet a faj szempontjából. Az ilyen típusú élőhelyeket fel kellene mérni, és ha kell, kezelési tervet készíteni rá.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása