erdei pele

Adatok

Magyar név: erdei pele

Latin név: Dryomys nitedula

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Rágcsálók (rend)

Szűkebb kategória, latin: Rodentia (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1974

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern III.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

Testhossz: 11-17 cm, farokhossz: 9-12 cm, testtömeg: 50-120 g

Hazai elterjedés

A magyarországi erdeipele-állományok legjelentősebb populációi a Nyugat-Cserhát, Dél-Börzsöny, Gödöllői-dombság, Bükk és a Zemplén területén találhatóak. A Dunántúli-hegységből és a Somogyi-dombságból csupán szórvány elterjedési adataink vannak.

Élőhely

Elsősorban a szárazabb jellegű erdőkben gyakori, bár a Zemplénben például a bükkösök tipikus lakója. A sűrű, változatos fajösszetételű, erdőszegélyi, jól bokrosodott, fajgazdag erdők, felhagyott gyümölcsösök, összefüggő, sűrű sövények jelentik számukra a leginkább alkalmas élőhelytípusokat. A nagy kiterjedésű erdőfoltokkal nem érintkező, kisméretű bokrosokban nem telepszenek meg. Elkerülik a takarás nélküli kiszáradt fákat, valamint a füzesek, monokultúrás fenyvesek, akácosok lombkoronaszintjét is. Lakott emberi településekre a másik két hazai pelefajjal ellentétben, nem húzódik be (még a kertekbe se). A felhagyott gyümölcsösök kivételével a mezőgazdasági hasznosítású területeket is elkerüli.

Életmód

Éjszakai aktivitású, fán, magasabb bokrokon lakó és fészkelő faj. Téli álmot alszik, de enyhe teleken előfordulhat, hogy nem alussza végig a telet. Ezt azonban a klimatikus tényezőkön kívül elsősorban a szezonálisan rendelkezésére álló táplálékbázis gazdagsága szabja meg. Elsősorban természetes odúkba építi száraz mohákból és szőrszálakból álló 150-250 mm átmérőjű gömbszerű fészkét. Ennek hiányában elhagyott madárfészkekben, vagy mesterséges madárodúkban is megtelepszik. Szülőfészkét puhább termések röpítőszőreivel, puha állati szőrökkel béleli. Lakófészke ennél egyszerűbb felépítésű. Megfigyeltek már lakott szarkafészek alsó szintjére beköltözött erdei peléket is. Egy példány egyidejűleg általában több odút, fészket is használ. A mediterráneumban élő populációk nem alszanak téli álmot, és náluk általános az évi két-három szaporulat is. Nálunk valódi téli álma októbertől április közepéig tart. Az ágakon rendkívül ügyesen mozog. Ha teheti, nem megy le a földre, mert a takarás hiánya és a talajon való esetlenebb mozgása miatt kiszolgáltatottabb a ragadozóknak. Az erdei pelék hangokra alapozott kommunikációja rendkívül gazdag és változatos.

Természetvédelmi megítélés

Bár a jogszabály egyelőre nem sorolja a fokozottan védett fajok kategóriájába, az egyik legritkább hazai kisemlősfajunk. Kis egyedszámú, egymástól elszigetelt populációi fokozottan érzékenyek környezetük megváltozására, bolygatására. A faj honi populációinak megőrzése csak a tudatos élőhelykezelési módszerek (szálaló művelésű erdőgazdálkodás, cserjeszint, erdőszegélyi bokrosok meghagyása, stb.) alkalmazásával biztosítható hosszú távon.

Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9

erdei pele

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria