Ugrás a tartalomhoz

nagyfülű denevér

Adatok

Magyar név: nagyfülű denevér

Latin név: Myotis bechsteinii

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
Testhossz: 4,5-5,5 cm, alkarhossz: 3,9-4,7 cm, testtömeg: 6-12 g
 
 
Hazai elterjedés
Hegyvidéki faj. Jelentős állományai élnek az Északi-középhegységben, Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon. Az Alföldről nem ismerjük előfordulását.
 
Élőhely
Erdőlakó denevérfaj. A melegebb tölgyesektől a gyertyános tölgyeseken át a montán bükkösökig előfordul, de jobban szereti az előbbi élőhelyeket. Kedveli a kis tavak, dagonyák, égeressel kísért patakvölgyek közelségét. Idős kastélyparkokban is megtelepedhet. Nyáron faodvakban tanyázik, télen esetenként barlangban, de többnyire faodvakban pihen.
 
Életmód
Téli álma időjárástól függően októbertől áprilisig tart. Döntően faodvakban telel, de néhány példányuk egyenletes hőmérsékletű, magas páratartalmú barlangokba, néha bányavágatokba is behúzódik. Nyári élőhelye összefüggő, kiterjedt erdőkben van, mely egyben táplálkozó területe is. Alkonyat után repül ki búvóhelyéről és napfelkelte előtt tér oda vissza. Hűvös, szeles időben később indul táplálkozni, vagy egyáltalán nem hagyja el búvóhelyét. Helyhű faj, legnagyobb feljegyzett vándorlási távolsága Európában 73 km. Hazánkban a gyűrűzések ellenére nem sikerült jelentősebb vándorlását bizonyítani.
 
Természetvédelmi megítélés
Ritka faj, azonban egyes középhegységi területeken nagy egyedszámban fordul elő, kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselve. Mivel szülőkolóniái faodvakban találhatók, és kizárólag erdőkben vadászik, veszélyezteti az élőhelyén végzett fakitermelés. Telelőhelyeinek zavartalanságát is biztosítani kell védelme érdekében. Mivel hazánkban világszinten értékelve is jelentős nagyságú állománya él ennek az egyébként sok helyen állománycsökkenést mutató fajnak, igen fontos védelmének minél hatékonyabb megvalósítása. Mesterséges odvakkal viszonylag jól telepíthető, de ezekben – az eltérő mikroklimatikus adottságok miatt – nem tud áttelelni.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása