csörgő réce*

*: Beleértve az Anas carolinensis (zöldszárnyú réce) néven önálló fajként is ismert Anas crecca carolinensis alfajt is.

Anas crecca

Hazai elterjedés
Alkalmi fészkelő, gyakori, helyenként tömeges átvonuló. Csak kevés fészkelési adata ismert. Korábban Dél-Somogyból (1977, 1993, 1999, 2015), a Hortobágyról (1984, 2002, 2016), a Nagykunságból (1989, 1999), a Nyírségből (2013), Tolna megyéből (1999) és a Fertő-tájról (2003) bizonyították fészkelését. A MAP-felmérés időszakában (2014–2018) a Hortobágy, Nyírábrány és Pusztaszer térségében került elő biztos költőfajként. Költőterületein sekély, gazdag parti vegetációjú, eutrofizálódott vízfelületekhez kötődik. Hazai költése égerlápon, alföldi mocsárban és halastavi környezetben történt.
A korábbi szinkronszámlálások szerint az őszi és tavaszi vonulás, valamint a telelés során az alföldi területeket, elsősorban a Hortobágy és a Tisza vidékét kereste fel. Különösen a tavaszi vonulás során volt hangsúlyos a Tiszántúl szerepe, de az ősz második felében is megfigyelték a vonulási területek súlypontjának erőteljes keletre tolódását. A Dunántúlról a Kis-Balatonról és a Balatonról mutatták ki nagyobb egyedszámban. Az 1986–1992 közötti számlálások szerint mind az őszi, mind a tavaszi időszakban abszolút domináns volt az Alföld szerepe vonulásában, bár a Kis-Balaton is fontos szerepet játszott. Az utóbbi két évtizedben nagyobb mennyiségben jelenik meg a Dunántúl egyes vizeinél is (Balaton, Kis-Balaton, Balaton menti berkek). Őszi tetőzése során legnagyobb egyedszámban a Hortobágyon, a Fertő tónál, a kiskunsági szikes tavaknál, a Biharugrai- és Begécsi-halastavaknál, a tömörkényi Csaj-tónál, valamint a Kis-Balatonnál fordult elő. A tavaszi időszakban is főként az Alföldön (Hortobágy, Biharugrai- és Begécsi-halastavak, Kiskunsági szikes tavak) észlelhetők nagyobb egyedszámban. Kiemelendő Fertő tavi jelenléte a Dunántúlon.

Időbeli előfordulás
Változó számban egész évben előfordul. A téli minimum januárra esik. Februárban már emelkedik az egyedszám, ami a március eleji tavaszi csúcs után április végére erősen lecsökken. Költési ideje áprilistól július végéig tart. Júliustól ismét nagyobb számban figyelhető meg vizeinken, a vízimadár szinkronszámlálási mintaterületeken novemberi létszámcsúccsal.

A hazai fészkelőállomány nagysága
Állományát az 1990-es években 0–5, 2003–2007 között 0–1, 2000–2012 között 0–15, 2013–2018 között 0–15 párra becsülték.

Természetvédelem
Állományait veszélyeztető tényezők az élőhelyvesztés (vízrendezés, lecsapolás, erdősítés), a szabadidős tevékenységek a költő-, pihenő- és vedlőhelyeken, a vadászat direkt és indirekt hatásai, különösen az ólomsörét használatából eredő ólommérgezés, valamint a botulizmus. Ezek megelőzése vagy megszüntetése elsődleges feladat. A sekély vizeket keresi, ahol úszva, grundolva és a parton szerzi meg főként növényi, kis részben állati táplálékát, ezért az ilyen adottságú vizes területek védelme és létesítése segíti állományait. 2011-ig volt vadászható faj hazánkban.

Forrás: Faragó S. 2022. Csörgő réce. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp. 106–107.


Anas carolinensis

Hazai előfordulás
Rendkívül ritka kóborló, egy előfordulása ismert:

1998. április 17–19., Hortobágy, Karácsony-foki-tó, 1 adult hím példány.

Az 1998-as évben kisebb inváziója volt Európában, ebbe illik a hortobágyi megfigyelés is.

Forrás: Gál Sz. 2022. Zöldszárnyú réce. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, p. 108.