Ugrás a tartalomhoz

álszömörcsög

Adatok

Magyar név: álszömörcsög

Latin név: Battarrea phalloides

Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs)

Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lemezesgombák (család)

Szűkebb kategória, latin: Agaricaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Rövid jellemzés:
Fás állományú tönkje barnán pikkelyes, melynek tetején található kalapszerű részen szétporló barna spóratömeg képződik. A tönk alján az általános burok maradványa bocskorszerűen megmarad. Bolygatott területeken, korhadék¬ban gazdag homoktalajon fordul elő.

Leírás:
A termőtest fiatalon gumó alakú kettős általános burokban képződik a föld alatt. A külső burok, száraz, míg a belső burok ± kocsonyás állagú. A burkok felszakadása után egy 10–40 cm hosszú, barnás színű, fás állagú, pikkelyes felületű tönk emeli magasba a spóratermő 1–6 cm átmérőjű kalaprészt. A tönk tövénél bocskor alakjában figyelhető meg az általános burok maradványa. Nincs jellegzetes szaga és íze. A termőréteg a kalapszerű rész tetején található, kezdetben fehéres, borzasan szálas, később a pöfetegekre jellemzően barnás színű spóratömegre porlik szét.

Fogyaszthatóság:
Nem ehető.

Életmód:
Talajlakó szaprobionta.

 
Élőhely:
Áprilistól októberig, száraz, homokos talajon, bolygatott részeken, gyakran a fakitermelés után visszamaradt gyökérkorhadékok környezetében terem.

Összetéveszthetőség:
A gombafaj annyira jellegzetes, hogy kifejletten egyetlen más fajjal sem téveszthető össze. Boszorkánytojás állapotban esetleg a hasonló élő¬helyen termő homoki szömörcsögre (Phallus hadrianii) hasonlíthat, de ennek külső burka lilásan elszíneződő, valamint kettévágva a tönkrész nem fás állományú.

Földrajzi elterjedés:
Európából, Afrikából, Amerikából és Ázsiából ismert (PILÁT 1958). Európában Észak-Európa kivételével mindenütt megtalálható, de szórványos előfordulású. Hazánkban az 1990-es évekig az Alföldön nem volt ritka, a számos termőhelyi adata is ezt bizonyítja. Az utóbbi évtizedben állománya azon¬ban jelentősen visszaszorult. Termőtesteivel egyre ritkábban lehet találkozni.

Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten:
A faj legnagyobb populá¬ciója egész Európában feltételezhetően Magyarországon található, ahol azonban erősen visszaszorulóban van.
 
Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása