Ugrás a tartalomhoz

laskapereszke

Adatok

Magyar név: laskapereszke

Latin név: Hypsizygus ulmarius

Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs)

Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Álpereszkefélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Lyophyllaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Rövid jellemzés:
Szürkésbarna, krémokker színű, nagy termetű gomba. Kalapja gyakran sötéten foltos, lemezei az oldalt álló tönkre ránőnek. Feltűnő liszt-, vagy uborkaszagú. Élő vagy holt faanyagon, gyakran csoportosan terem.

Leírás:
A kalap 5–25 cm, félgömb alakúból kiterülővé válik, közepe lehet bemélyedő vagy tompán púpos, széle sokáig aláhajló, felszíne sima, gyakran sötétebben foltos, színe szürkésbarna, krémokker. A lemezek sűrűn állók, tönkhöz nőttek, fehéres krémszínűek. Tönkje 6–15 × 1–3 cm, hengeres, gyakran csoportos, lehet excentrikus, legalább a tövénél nemezes-szálas, fehéres. Húsa vastag, rostos, fehér színű, feltűnően liszt, vagy uborkaszagú, enyhe ízű.

Fogyaszthatóság:
Ehető.

Életmód:
Nekrotróf parazita és lignikol szaprobionta.

Élőhely:
Júliustól októberig, elhalt, vastagabb fatuskókon, rönkökön, néha élő fákon, magasan nő. Keményfa ligeterdőkben, főleg szileken (Ulmus spp.), nyárakon (Populus spp.), valamint természetközeli lomberdőkben, általában bükkön (Fagus sylvatica) és tölgyeken (Quercus spp.) terem, de előfordul egyéb lombos fafajokon is, nyitottabb élőhelyeken, parkokban és útszéleken.

 
Összetéveszthetőség:
A csoportos pereszkével (Lyophyllum decastes) téveszthető össze, de az, nagyobb csoportban a talajon fejlődik, és lényegesen kisebb kalapja porcos, gumiszerű, könnyen hajlítható.

Földrajzi elterjedés:
Európában, Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában széles körben elterjedt, de mindenütt szórványos előfordulású, holarktikus elterjedésű, sík- és hegyvidéki faj (KRIEGLSTEINER 2001).
Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten: Az öreg, háborítatlan erdők területének és a megfelelő vastagságú holt faanyag mennyiségének csökkenése, továbbá a gomba feltűnő megjelenése és étkezési célból való gyűjtése veszélyezteti. További probléma a folyóparti ligeterdők jelentős degradációja, kiszáradása is. A szilpusztulás egész Európában jelentősen csökkentette a faj fapartnerének számát, ezzel a gomba elveszítette fő szubsztrátumát.

Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása