Ugrás a tartalomhoz

tüskegomba

Adatok

Magyar név: tüskegomba

Latin név: Polyporus umbellatus

Tágabb kategória, magyar: Bazidiumos gombák (törzs)

Tágabb kategória, latin: Basidiomycota (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Polyporaceae (család)

Szűkebb kategória, latin: Polyporaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2005

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 9. melléklet

További információk

Rövid jellemzés:
Közös tönkalapból, többszörösen elágazó termőtestű gomba. Az ágak végén a központos állású kalapocskák termőrétege likacsos, pórusai szűkek és lefutó állásúak. Korhadt fatuskók mellett, a talajban lévő szkleróciumból fejlődnek a termőtestcsokrok.

Leírás:
Termőtest-csoportozata van. Egy-egy példány akár 10–50 cm széles és 10–30 cm magas, valamint több kilogramm tömegű is lehet. Egy közös tőből sok-sok elágazáson keresztül több száz kalapocska fejlődik ki. A közös tő rendszerint egy fatuskóból nő ki és a föld alatt egy feketésbarna szkleróciumban végződik. Az egyes kalapok 1–4 cm szélesek, kerekdedek, a tönköcskékhez viszonyítva központi állásúak, felületük sugarasan szálas, színük sárgásbarna, szürkésbarna. Termőrétege likacsos, a tönkre lefutó, a pórusok szűkek, kerekdedek majd később sokszögletűek, fehéres színűek. Húsa törékeny, fiatalon puha, később szívós, fehéres színű, kellemesen lisztszagú, enyhe, idős korban kesernyés ízű.

Fogyaszthatóság:
Fiatalon ehető.

Életmód:
Lignikol szaprobionta. Fehérkorhasztó.

Élőhely:
Júniustól októberig, lombos fák tuskóin, gyökerein, erősen korhadt fa¬anyagon él, főleg tölgyeken (Quercus spp.) vagy bükkön (Fagus sylvatica), ritkábban gyertyánon (Carpinus betulus).
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a bokrosgomba (Grifola frondosa), melynek szintén többszörösen elágazó termőteste van, de a számos kalapocska oldalt álló, és a termőtestcsoport nem szkleróciumból fejlődik ki.

 
Földrajzi elterjedés:
Holarktikus, mérsékelt övi faj, szórványosan és ritkán megtalálható a tölgyes-bükkös régió természetközeli erdeiben. Ázsiában, Észak-Amerikában, Európában ismert. Európában szubóceáni, közép-európai elterjedésűnek tűnik. Dél-Európában nagyon ritka (KRIEGLSTEINER 2000a). Általában sehol sem gyakori faj.

Veszélyeztetettség oka hazai és nemzetközi szinten:
Természetközeli, idős er¬dők fogyása, a holt faanyag eltávolítása és étkezésre gyűjtése miatt veszélyezte¬tett faj.

Forrás: Mikológiai közlemények Clusiana Vol. 45. No. 1-3. (2006)
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása