Ugrás a tartalomhoz

dunavirág

Adatok

Magyar név: dunavirág

Latin név: Polymitarcis virgo

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Kérészek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Ephemeroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 2001

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Kérészek rendje (Ephemeroptera)
 
 
Polymitarcydae család
 
Dunavirág vagy Fehér kérész (Polymitarcis virgo, Syn.: Ephoron virgo)
A dunavirágfélék családjának egyetlen hazai képviselője. Hazánk második legjelentősebb kérésze, amely méretében sem sokkal marad el a kb 4 cm-es nagyságot elérő tiszavirágtól (Palingenia longicauda). Teste 10-18 mm. A fej sárgásfehér, a homlok fekete. A tor sárgás vagy barnás színű, a potroh felül barna, alul sárgásfehér. A szárnyak tejfehérek, átlátszatlanok. Három fartoldaléka van, de a hímen a középső igen rövid, rövidebb mit az ivarlábak. a nőstény mind a három faroktoldaléka fejlett. A szubimágó hasonlít az imágóhoz, csak a lábak fejletlenebbek, különösen a hím elülső lábpárja. Az imágók utolsó lábpárja rövid és gyenge.
A dunavirág lárvája a folyók iszapos üledékében él, melyekben kacskaringós járatokat épít. Erőteljesen hasonlít a tarka kérészek (Ephemeridae) lárváihoz, ám azoknál kisebb, legfeljebb 15 mm nagyságú. Megkülönböztetni segít továbbá, hogy az előző család fajaival ellentétben rágóinak hegye nem kifelé, hanem a test középvonala felé hajlik.
Magyarországon a Dunában, a Tiszában, az Ipolyban, a Bodrogban és a Sajóban sikerült megtalálni lárváit. A két fartoldalékkal rendelkező imágók feltűnőek tejfehér színű szárnyaikkal és fehéres testükkel.
Életmódjukra jellemző, hogy rajzáskor nemcsak a vizek mellett maradnak, hanem ellepik a partokat, sőt megjelennek az ember lakta területeken a kigyulladó lámpafények körül. A július végén-augusztusban rajzó imágók igen hamar elbágyadnak, elhervadnak, így rajzásuk két nap alatt teljesen lezajlik, s előfordulhat, hogy utána évekig nem jelentkeznek.
 
Ref:
KRISKA GY. 2008: Édesvízi gerinctelen állatok Határozó, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 158 pp.
DR. UJHELYI S. (1959): Kérészek-Ephemeroptera – Fauna Hungariae V. Kötet – 5. Füzet, Akadémia Kiadó, Budapest.
 
Kép(ek) forrása:
http://www.rheinstation.uni-koeln.de/11469.html
http://photoblog-liberte.blogspot.com/
 

Fajok elterjedése

Sáv bezárása