A Kormány 2128/1995. (V.9.) számú határozata alapján jött létre 1997. május 13-án a Magyar-Türingiai Kormányközi Vegyes Bizottság, melynek keretében 2003 óta aktív együttműködés folyik a természetvédelem területén, több alkalommal került már sor szakértői szintű tapasztalatcserére Türingiában és Magyarországon egyaránt. A Türingiai Környezetvédelmi, Energiaügyi és Természetvédelmi Minisztérium a 2015. április 14-16 időpontra újabb tanulmányútra invitálta a Földművelésügyi Minisztériumot, és ezúttal az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot is.

A tanulmányúton megismerhettük a türing tapasztalatokat a Natura 2000 finanszírozás, a jelentéstételi kötelezettség, a terület- és településrendezési tervek természet- és tájvédelmi eszközrendszere, továbbá a természetvédelmi projektek megvalósítása, a naturparkok fenntartása, valamint a Green Belt, tehát a hajdani Vasfüggöny menti természeti területek megőrzése témakörben. A tanulmányúton sikeres tapasztalatcsere valósult meg, illetve számos hasznos információt kaptunk a különböző témákban.

A program első napján egy workshopot tartottunk az erfurti székhelyű Türingiai Türingiai Környezetvédelmi, Energiaügyi és Természetvédelmi Minisztériumban, ahol Anja Siegesmund miniszter asszony köszöntötte a magyar delegációt.

A workshopon az alábbi témakörök voltak napirenden:

1. Natura 2000 finanszírozás, Natura 2000 fenntartási tervek

Türingiában uniós források közül az EMVA a legfontosabb a természetvédelem szempontjából, az ERFA-t eddig nem használták, viszont a 2014-2020 időszakban ez is szerepet fog játszani a természetvédelem finanszírozásában. Újdonság náluk továbbá, hogy Európai Tengerügyi és Halászati Alap is szerepet kap. Az EMVA tervezés Türingiában már a végső fázisban van, jelenleg várják az Európai Bizottságtól a tartományi programot jóváhagyó levelet.

A Natura 2000 fenntartási tervek készítése kapcsán egyik különbség, hogy Türingiában kizárólag tanácsadó cégek készítenek terveket, civil szervezetek sem vesznek részt a tervkészítésben. Továbbá a tervek a türing hatóságokra nézve kötelező erejűek, a gazdálkodókra, tulajdonosokra nézve viszont ott sem, tehát a kezelési javaslatok megvalósítása – hasonlóan hazánkhoz – csak agrárkörnyezetvédelmi támogatások, illetve projektek révén lehetséges.

2. Natura 2000 jelentések

Németországban az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján összeállított jelentés szövetségi szinten történik, így bonyolultabb rendszerben dolgozva kellett összeállítani a jelentést. A jelentések vázát egy közösen megállapított módszertan alapján a tartományok által megküldött adatok összefésülésével, súlyozott értékelésével alakították ki. A jelentés összeállítása során a tartományok képviselői számos, a Szövetségi Természetvédelmi Hivatal (BfN) által szervezett munkaértekezleten véglegesítették a jelentőlapokat. Türingia teljes területével a kontinentális biogeográfiai régióba tartozik, így sok azonos faj és élőhelytípus megtalálható mindkét fél területén, tehát számos közös pontot találtunk.

3. Terület- és településrendezési tervek természet- és tájvédelmi eszközrendszere

A tervek rendszere hasonló, az egyeztetés, véleményezés folyamata, valamint a területhasználati terveket megalapozó természetvédelmi tervek alkalmazása azonban eltérő. Fontos különbség továbbá a két rendszer között, hogy a türingiai rendszer értelmében külterületre nem készül részletes településrendezési terv, de készül tájrendezési terv, és minden külterületi beépítés kapcsán – tehát nem védett, nem Natura 2000 terület esetén is – kompenzációs intézkedést írnak elő (Eingriffsregelung/beavatkozásszabályozás), amely általában élőhelyrehabilitációt, ökológiai folyosó létesítését jelenti. A terepi program kapcsán később láthattunk egy ilyen kompenzáció során revitalizált patakmedret, illetve út menti fásításokat, madárvédelmi berendezéseket is.

 4. Bioszféra rezervátumok

A németországi 15 bioszféra rezervátumból kettő Türingiában található, a Vessertal-Thüringer Wald és a Rhön Bioszféra Rezervátum. Továbbá bioszféra rezervátumot terveznek a Südharz területén. A kijelölés kapcsán előírás, hogy legalább 30 000 hektár területű legyen, 3%-a magterület, ahol minden tevékenység tiltott, és 50%-a átmeneti zóna. A bioszféra rezervátum fogalma a szövetségi törvényben, a különböző zónákra vonatkozó szabályozás pedig az egyes rezervátumokról szóló rendeletekben található.

A workshopot követően kétnapos vidéki programra került sor, melynek első részeként az Eichsfeld-Hainich-Werratal Naturpark működésébe nyerhettünk betekintést. A minisztérium felügyelete alá tartozó Naturpark igazgatóságának munkatársai bemutatták a Naturparkot, illetve a tevékenységüket. Az 1990-ben alapított Naturpark területe 86 800 hektár, ebből 800 hektár nemzeti parki terület (Nationalpark Hainich). A Naturpark három nagy tájegységet foglal magában: a mészkőszirtektől jellegzetes Eichsfeld, a bükköseiről híres Hainich, valamint a folyómenti Werratal területrészeket. A Fürstenhagenben található központjuk egyben látogatóközpont is, mely a mozgáskorlátozottak számára is elérhetővé teszi az információkat, illetve a gyerekeknek is élményekben gazdag programot kínál. A látogatóközpont megtekintése és a Naturparkot ismertető előadások után az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa mutatta be az Őrségi Nemzeti Park értékeit, illetve tevékenységeiket, melyek kapcsán a türing kollégák nagy érdeklődést mutattak.

Tapasztalatunk szerint a türing-magyar együttműködés a türing fél számára is kiemelten fontos, melyet az is jól tükröz, hogy a magyar delegáció látogatásáról a helyi napilapban részletes cikk jelent meg:

A terepi program keretében láthattunk őshonos tiszafást, valamint Natura 2000 kezelési tevékenységekre mutattak példákat, ilyen többek között a szárazgyepek megőrzése érdekében végzett cserjeirtás. A Naturpark munkatársai az épített értékek megőrzésével is intenzíven foglalkoznak, így ebből is ízelítőt kaphattunk például a régi gazdasági épülethez kapcsolódóan kialakított schönhagen-i sajtkészítő üzemben. Fontos eleme a falumegújítás belterületi feladatainak a hagyományos „Fachwerk” házak, gerendaházak felújítása, a tradicionális falukép megőrzése. Ilyen közösségépítő tevékenységet folytat az Uder településen működő Förderverein Knorrsches Haus Uder. Az egyesület egy hajdani épületegyüttes fennmaradt elemeit újítja fel teljes örökségvédelmi feltárással, az épületek egykori működésének megismerésével.

Utolsó nap ellátogattunk a Heinz Sielmann Alapítványhoz, mely rendkívül széleskörű természetvédelmi tevékenységet végez. A nap folyamán fő téma a „Európai Zöld Öv” (European Green Belt) megőrzésére vonatkozó projektek bemutatása volt. Az 1989. évben történt határnyitásig ebbe a határsávba nem lehetett belépni, így ezeken a területeken szinte érintetlen, természetközeli élőhelyek alakultak ki az elzártság 40 éve alatt. Most a határ menti tartományok, valamint a Heinz Sielmann Alapítvány egy természetvédelmi nagyprojekt támogatásával az egykori határ menti területeken mintegy 130 km hosszan, 9200 hektáron tervez területeket vásárolni, és ezek természetközeli kezelésével aktívan hozzájárulni Green Belt kezdeményezéshez. A terepi program során számos, az egykori határ mentén található élőhelyet (természetes erdő, gyep, vizes élőhely rekonstrukció) mutatott be az alapítvány munkatársa.

A nap végén ellátogattunk Duderstadtba, ahol egész város szintű településkép-megújító tevékenységre láthattunk példát. A településrendezési terv helyi építési szabályzata konkrét építőanyag-használatot ír elő a régi városrészek számára. Itt tapasztaltuk azt is, hogy a településtörténet bemutatásának részét képezik a külterület épített elemeinek védelme, illetve a városon kívüli területek egykori hasznosításának megismertetése is. A városházán a polgármester fogadott bennünket, ahol arra láthattunk kiemelkedő példát, hogyan lehet egy régi épület denevérélőhelyként Natura 2000 objektum, természetvédelmi bemutatóhely, valamint műemlékvédelmi értéket bemutató épület, működő városháza és információs központ egyaránt.

Összességében elmondható, hogy a tanulmányút rendkívül hasznos volt mindkét fél számára, a hazai munkában nagy segítséget fog jelenteni az egyes témákban szerzett tapasztalat. Reméljük, hogy a türing-magyar természetvédelmi kapcsolat a jövőben töretlenül megmarad.