Az IPBES, azaz a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) hasonlít az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülethez (IPCC), de alapvetően az élővilág megőrzésével kapcsolatos kérdéskörökkel foglalkozik. A Platform lényege, hogy 2020 előtt feltárja azokat a legalapvetőbb tényeket, ismereteket, és feltehetően előrevetítse az újabb tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig szóló stratégiája uniós és világszinten meghatároz. Számos tudományos szakértő, bevonva az államigazgatási szektort is dolgozik együtt ezen világszerte.

Magyarország a kezdetekről aktív szerepet vállal az IPBES munkájában. Az MTA Ökológiai Intézet folyamatosan tudósít az ilyen irányú hazai munkálatokról (http://www.bli.okologia.mta.hu/node/7928 ; http://www.okologia.mta.hu/node/10072), de a természetvédelmi honlapon is jelent már meg hír e szervezettel összefüggésben.

A mostani ülés is érdekes, és nagyon fontos kihívásokra hívja fel a figyelmet. Emlékezzünk csak a két éve kiadott, szintén nagy jelentőségű, a pollinációval (beporzással) foglalkozó jelentésükre, milyen világkampányt indított el a beporzó állatok védelme érdekében. Az IPBES üléséről kiadott kommunikáció megállapítja, hogy az emberiség kétötödét, azaz mintegy 3,2 milliárd embert veszélyezteti a „land degradation”jelensége és folyamata. A „land degradation”-nak, mint kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője, de talán a szárazföldek általános leromlása fejezi ki leginkább azt a komplex folyamatot, amellyel az utóbbi évtizedekben szembesülnünk kell.

A témával foglalkozó IPBES jelentés több mint 3000 tudományos és kormányzati adatot, valamint a világ különböző pontjain a helyi közösségek által felhalmozott hagyományos tudást, ismeretet foglalta egységes szerkezetbe. A tanulmány a megjelenése előtt széleskörű tudományos felülvizsgálaton is átesett – ebben a folyamatban több mint 200 külső értékelő mintegy 7300 észrevételével, kiegészítésével gyarapodott. A fenntarthatatlan területhasználat, a túlhasználat, a termőtalaj-vesztés, a vadon élő fajok állományának tömeges csökkenése, illetve kipusztulása és még sok minden más az okozója a szárazföld degradációjának.

Ez a folyamat világszerte jelentős bioperzitás- és ökoszisztéma szolgáltatás-vesztéssel jár, beleértve a talajvíz és ezáltal a természetes vizek szennyeződését, az élelmiszerbiztonság szintjének csökkenését és még sok egyéb, az emberi élet szempontból is fontos tényezőt. A jelentés szerint ez a veszteség a világ számos részén már elérte a kritikus szintet. A probléma gyökere elsősorban a fejlett országok túlzott fogyasztással járó életvitelében keresendő, melyhez kapcsolódóan további jelentős mértékben járul hozzá a fejlődő országok dinamikusan feltörekvő gazdasága. A jelentés arra is rámutat, hogy ez a degradáció jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz is. Ha csak az erdőirtásokat vizsgáljuk, a növényzet égetése 10%-át teszik ki az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának. A jelenlegi állapotok fenntartása mellett nagyjából három évtized alatt oda jutunk, hogy 4 milliárd ember fog szárazságtól sújtott területeken élni, amely beláthatatlan ökológiai és társadalmi folyamatokhoz vezet.

https://gallery.mailchimp.com/5da0fed71c7e4399fb28ab549/files/eea1f90b-a029-413d-9dbc-37eef7c6eb4/20180326_EN_Media_Release_Land_Degradation_and_Restoration.pdf.

A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy a természeti értékek hozzájárulása, az ökoszisztéma -szolgáltatás jelentős csökkenést mutat, ami valamennyi régióra jellemző.

https://www.ipbes.net/news/media-release-biopersity-nature%E2%80%99s-contributions-continue-%C2%A0dangerous-decline-scientists-warn.

Szintén ennek az ülésnek az eredménye az az örvendetes hír is, hogy Dr.Török Katalint, az MTA Ökológiai Intézetének munkatársát, aki régóta dolgozik ilyen projekteken a Multidiszciplináris Panel tagjának választották, https://www.ipbes.net/multidisciplinary-expert-panel. Ezúton is gratulálunk neki.