Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki és a terület világörökségi nevezése is folyamatban van.
 
A 2007-ben befejeződött Ipolytarnóci ősvilági Pompeji turisztikai fejlesztése című, ROP-1.1.1.-2004-11-0005/31 projekt révén a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott.
A projekt keretében átalakított Ősfenyő Belépő fogadóépületben kialakításra került egy 4D Motion Theatre szimulációs terem, melyben a hajdai vulkánkitörés által elpusztított élőhelyeket, valamint az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos animáció tekinthető meg.
A filmszínház mellett egy kiállítótér, egy konferenciaterem, egy ajándékbolt, valamint a turisták által önállóan kezelhető információs portálok fogadják a látogatókat. A megújult fogadóépület szimbolikus építészeti megoldásaival, újszerű megjelenésével önmagában is egyedi látványosságot kínál az ideérkező turistáknak. Az épület közlekedő folyosója a terület hírét világgá röpítő 20 millió éves, gigantikus kövesedett fa belső üregét példázza.
Természetes dolog, hogy a famatuzsálem nyughelye befogadta az árván maradt, 8 millió éves bükkábrányi dédunokákat. A fogadóépület mellett, szabadtérben kerültek elhelyezésre a Bükkábrányból átmentett ősfenyők, melyek a sikeres átszállítás után tovább megőrző konzerválták és még a tél beállta előtt ideiglenes védőtető alá kerültek.
Az 5 db ősfenyőből álló facsoportos elhelyezésük önmagában is megkapó látvány. A világszenzációt jelentő lelet-együttesre 2008 második felében kerül majd végleges fedél. A páratlan kihívást jelentő sikeres leletmentést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koordinálásával a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végezte.

Az ősfenyők tudományos feldolgozása a tudományos intézményeknél még folyamatban van. Az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az ősfenyők a Taxodiaceae családhoz tartoznak, de valószínűleg nem mocsárciprusok (Taxodium distichum), hanem tengerparti mamutfenyők (Sequioa sempervirens) voltak.

A bükkábrányi ősfenyők leletmentéséről készült audiovizuális anyag a fogadóépület információs terében márciustól lesz megtekinthető.

A fogadóépület és a környékén kiépített pihenőhelyek képezik a tanösvény hálózat kiinduló- és végpontját, itt kezdődik a különleges időutazás.

Tanösvények
A terület túraúthálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki, biológiai és a kőszikla ösvényekből épül fel. Ez utóbbiak a nyitvatartási időn belül szabadon, túravezetés nélkül látogathatók. A tájékozódást magyar – angol nyelvű információk segítik.

Kőzetparki ösvény
A fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig egy 700 m-es útszakasz, a kőzetparki ösvény vezet el. Minden egyes lépése 15 ezer évvel visz közelebb a geológiai tanösvény bejáratánál levő rétegek korához. Az idő kerekét visszapörgető séta átéléséhez 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idősorba illeszkedő környékbeli kőzetminták nyújtanak segítséget.

Biológiai tanösvények
A Geológiai ösvény bejárata mellől induló és a Fogadóépületig vezető biológiai sétányok kellemes kikapcsolódás ígéretével ismertetik a terület élővilágát. A 2 ill. 4 km hosszúságú erdei ösvényeket pihenőhelyek , kilátó és a helyi kőbányászkodás tájba simuló emlékhelyei színesítik.(Bejárásuk esős időben kevésbé ajánlott.)

Kőszikla ösvény
A Geológiai ösvénytől 100-re, a felső parkoló mellől induló és Botos árokig, majd a Fogadóépületig vezető 4 km hosszú Kőszikla ösvény vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit. Kapaszkodós rész, főképp második szakasza nagyobb felkészültséget igényel, de megéri.

Geológiai ösvény
Egy ősi tenger, a Paratethys fenekétől – egy folyóparti, szubtrópusi esőerdő övezetén keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő időutazás szakavatott túravezetéseken hívja látogatóit a történelem előtti múltba. A példásan akadálymentesített, 800 m hosszú körút utcai cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. A tanösvény kiállításai magyar-angol nyelvűek. Legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.
A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig 3 dimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.

Túravezetések a geológiai ösvényen 2008-tól: III-XI. hónapokban szerda-vasárnap és ünnepnapokon, 9:30 és 15:30 között minden óra harminc perckor a geológiai tanösvény kapujától indulnak.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok várja látogatóit, az Ősvilági Pompeji nagy része még feltáratlan. Ha tanösvényeit járjuk, ki tudja, mi rejtezik még lábunk alatt! Óvatosan járjunk hát!

http://ipolytarnoc.kvvm.hu/